Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Őllös László: A magyar pártok programjai
58 Ollös László nerként kezelt civil társadalmat képzelt el az egyes társadalmi szervezetek világos, célirányos orientációjával. A Csemadok vonatkozásában ezt a következőképpen fogalmazza meg: „Szükség van a kulturális rendezvényeket, a népművelő munkát szervező és menedzselő, a politikától független, demokratikus felépítésű kulturális szövetségre.”8 Céljaiból kiindulva plurális kisebbségi társadalmat és politikai életet képzelt el a kialakulófélben levő alkotmányos demokrácia keretei közt. Azaz nem egy vagy néhány társadalmi szervezet monopóliumát, hanem több különféle társadalmi szervezet alkotta rendszert, amely a társadalmi szükségletek szerint változhat is.9 A szlovákiai magyarok politikai életét a nyugat-európai alkotmányosság kereteibe illeszkedő politikai eszmeáramlatok mentén szerveződő szlovákiai magyar pártok formájában képzelte el, melyek közt verseny folyik számos kérdésben, ugyanakkor együttműködnek a szlovákiai magyarok nemzetiségi céljainak megvalósításában. A politikai pártok ily módon magyar pártok, ugyanakkor az egyes eszmeáramlatok értékrendje utat nyit az azonos eszmeáramlatokhoz tartozó szlovákiai pártok felé, ami lehetőséget teremt a velük való együttműködésre. Mindenekelőtt ennek révén nyílik esély a parlamenti többség megszerzésére a magyarokat érintő ügyekben is. Sőt ily módon alkalom nyílik a magyarok részvételére a kormányban. A kormányzati részvétel lehetővé teszi, hogy megszűnjön a magyarok által lakott területek hátrányos kezelése a végrehajtó hatalom részéről. Továbbá teret nyit olyan társadalmi vitának, amely a szlovákiai magyarok önkormányzatiságához vezethető utat egyengeti anélkül, hogy fenyegetné a rendszerváltás folyamatát, és politikailag izolálná a magyar kisebbséget. A szlovákiai magyaroknak a jelentős európai eszmeáramlatokhoz kötődő politikai pluralizmusa ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy politikai szervezeteik egynél több nemzetközi pártszövetségben képviseltessék magukat. Az FMK első célja az volt, hogy szlovákiai magyaroknak be kell kapcsolódniuk a rendszerváltás folyamatába, segítve a folyamatot annak minden szintjén, hiszen ez a korszak kihívása. Ez alatt az ország égészét is értette, de egyben fontosnak tartotta a rendszerváltást a szlovákiai magyarok körében.10 Az FMK programdokumentumai ennek jegyében jelentős teret szentelnek annak a célnak, hogy az ország liberális demokráciává váljon. Szlovákiában például elsőként követelik a szabad választásokat", a demokratikus alkotmányt12, a többpártrendszerű demokráciát és a hatalom hármas megosztásának elvét.13 Ugyanakkor e programdokumentumok részletesen foglalkoznak a nemzeti kisebbségek kérdéskörével is. Ennek sarokpontjait az alábbi elvek alkotják:- a nemzeti kisebbségek problémáit csak a demokrácia oldhatja meg;- a nemzeti kisebbségek államalkotók;- a nemzeteket és nemzeti kisebbségeket kollektív jogok illetik meg, ám a nemzeti hovatartozás emberi jog, így e jogok minden egyes egyént megilletik;- szükséges egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása.14 Leszögezi továbbá, hogy „a nacionalista demokrácia nem demokrácia. Emberi, polgári és nemzeti jogegyenlőség nélkül nincs demokrácia.”15 Szorgalmazza Csehszlovákia nemzetállami koncepciójának átértékelését, ennek alkotmányjogi konzekvenciáival együtt. A kisebbségi kérdés megoldása feltételezi a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát biztosító törvényeket. Célul tűzi ki a nemzeti kisebbségek kulturális önrendelkezését, ezen belül oktatásügyük önkormányzatiságát. Ugyanakkor szorgalmazza a kisebbségek képviseletét a települési önkormányzatokban, bővítve az önkormányzatok hatásköreit. Az FMK a hagyományos ellenségképre épülő nemzetfelfogás megváltoztatását szorgalmazza, és egy olyan nemzettudat kialakítására törekszik, amely saját pozitív értékeiben találja meg önazonosságának alapját. Ennek az elvnek a kifejeződését egy szövetségi szinten létrehozandó multikulturális minisztériumban látja.16 A mozgalom a nemzeti félelmek felszámolását kulcsfontosságúnak tekinti. Az állam decentralizálását szorgalmazza, valamint olyan viszony kialakítását javasolja a szomszédos országokkal, amely révén az államhatárok elve
