Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel
48 Sándor Eleonóra Zoltán, aki szintén a rendszerváltás előtt került a parlamentbe, a választási időszak lejárta után már nem vállalt aktív (párt)politikai szerepet. Az ő hozzászólása a Csemadok álláspontjának tolmácsolásaként is felfogható, bár ő maga erről nem tett a beszéd során említést. 71. A parlamenti küszöb bevezetésén till a törvényjavaslat „antidemokratikus” elemei közé sorolták még a felszólalók azt is, hogy a választásokon indulni akaró pártoknak tízezer tagot vagy támogató aláírást kellett felmutatniuk, hogy a pártlistákkal szemben hátrányba kerülnek a függetlenként indulni akarók, hogy a képviselők nem a választók, hanem a pártok érdekeit fogják képviselni (de nem javasolták a többségi képviseleti rendszer bevezetését). 72. Az 1971-ben elfogadott választási törvényekben (44/1971, 55/1971, 56/1971) utalás sem volt a nemzetiségek képviseletére, viszont az egymandátumos választási körzetekben induló jelölteket a kommunista párt, illetve a Nemzeti Front egyéb szervezetei javasolták. 73. A későbbiekben, miután bebizonyosodott, hogy a magyar pártok bizton számíthatnak 9-11 százalék körüli szavazatarányra a választásokon, gyakorlatilag feladták a kedvezményes elbírálás követelését. Sőt, a Magyar Koalíció Pártja később egységesen támogatta a választásokon való indulás feltételeinek komoly szigorítását is. 1994 áprilisában mind az Együttélés, mind az MKDM a leghatározottabban visszautasította a Demokratikus Baloldal Pártja javaslatát az ötszázalékos küszöb törlésére a kisebbségi pártok esetében. A választási küszöb szelektív alkalmazásának veszélyeire egyébként rámutat az Európai Emberi Jogi Bíróság egyik 2004. évi döntése is. A bíróság jogosnak ismerte el a lengyel hatóságok eljárását, amikor azok megtagadták a „sziléziai nemzeti kisebbség” szervezetének bejegyzését azért, mert véleményük szerint a szervezet célja a választási törvény kisebbségi szervezetekre vonatkozó kedvezményeivel való visszaélés volt. (Gorzelik and others v. Poland. Application no. 44158/98.) 74. A problémáról részletesen lásd László Béla: A (cseh)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In: Filep Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): A (csehszlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. II. köt. I. m. 155-164. p. 75. Az Új Szó 1990. január 15-i tudósításából nem derül ki, milyen visszhangot váltott ki a közgyűlésen a javaslat. Jozef Pastier a kormány március 28-i kibővített ülésén is megismételte a javaslatot. 76. Lásd pl. Sidó Zoltán: Közügy. Komárom, Schola Comaromiensis, 2002, 23. p.; László Béla: i. m. 153. p. Ez utóbbi szerző úgy látja, hogy a föderáció és a tagköztársaságok közötti hatáskörelosztás eldöntöttsége okán az egyetem „létrehozásának esélyei a Szövetségi Gyűlésben már 1990 februárjára szertefoszlottak”. 77. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége 1990. április 26-án hagyta jóvá a szlovák parlament bizottságainak jelentését a törvénytervezet megtárgyalásáról, miközben a Szövetségi Gyűlés május 2- án már a választások előtti utolsó ülését tartotta. 78. Hogy érvényt szerezzünk akaratunknak. Beszélgetés dr. Pukkai Lászlóval, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége ügyvivői testületének vezetőjével. Új Szó, 1990. április 5. 79. Különböző utakon nemzeti kisebbségünk jogaiért, érdekeink képviseletéért. Kerekasztal-beszélgetés a magyar politikai mozgalmak képviselőivel. Új Szó, 1990. május 25. (Kovács László hozzászólása.) 80. 2003-ban, amikor a Magyar Koalíció Pártja kormányzati súlyának köszönhetően a szlovák parlament törvényt alkotott egy magyar állami egyetem létrehozásáról, ez a típusú érvelés már nem volt meghatározó; az előtérbe a szlovákiai felsőoktatásban résztvevő magyar diákok alacsony számára történő indokok kerültek. A nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok elfogadásának körülményeiről a közép-európai rendszerváltást követően lásd Bíró, Gáspár: The Role of International Factors and Fora in the Management of Ethnie Conflict in Eastern and Central Europe. Teleki László Foundation Institute for Central European Studies, Occasional Papers No. 7, Budapest, 1996. 81. „Tekintettel arra, hogy a Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozata megkapta a kormánytól azt a pénzt, amelyre a bővítéshez elengedhetetlen szüksége volt és az elkövetkező évben is fog kapni annyi pénzt, amennyi oktatásügyünk heveny problémáinak megoldásához kell, a komá
