Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Liszka József: A muzeológia
464 Liszka József zeuma önálló osztályaként létrejött a Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja is. Utóbbi 2002-ben a Mátyusföldi Muzeológiai Társasággal együttműködve megjelentette a Muzeológiai Füzetek című közleményének első számát. Ugyanebben az évben az osztály önállósult, és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma néven működik a Szlovák Nemzeti Múzeum szervezeti keretei között Pozsonyban. Irányítása alá tartozik az alsósztregovai Madáchkastély és a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékház is. 2003 májusában megnyitotta a Hagyomány és értékek. Magyarok Szlovákiában című állandó kiállítását (Danter 2004). A most vizsgált időszakban az egyes délszlovákiai múzeumokban tárgygyarapításra csak meglehetősen szerény keretek között lehetett gondolni, de évkönyveikkel (Dunaszerdahely, Érsekújvár, Galánta, Komárom), valamint időszakos kiállításokkal mindegyik jelen volt a szlovákiai kulturális életben. A komáromi Duna Menti Múzeum 1990-ben részben felújította állandó expozícióit, megnyitotta római kori lapidáriumát, valamint viszonylagos rendszerességgel jelentkezik (elsősorban képzőművészeti jellegű) időszakos kiállításokkal. A rozsnyói múzeum néprajzi kiállítása Krasznahorkaváralján 1990-ig volt megtekinthető. Ezt követően a múzeum a betléri kastély képzőművészeti gyűjteménye felhasználásával ugyanebben az épületben az Andrássy Galériát újította fel. A múzeum 1990-ben felújította állandó kiállítását is. A lévai Barsi Múzeum 1992-ben nyitotta meg új állandó kiállítását. Az Érsekújvári Honismereti Múzeum szintén megnyitotta teljesen új állandó néprajzi és helytörténeti kiállítását. A Galántai Honismereti Múzeum több időszakos kiállítása, a nagyfödémesi tájház átadása mellett megalapítása harmincadik évfordulójára 1999-ben nagyszabású expozíciókkal, publikációkkal emlékezett (vö. Danter 1999; Keppert 1999; Kontárová 1999; Liszka 2002, 96-98). Eddig az állami tulajdonban levő vidéki intézményekben végzett néprajzi munkáról volt szó. A továbbiakban röviden azokat a civil kezdeményezéseket tekintjük át, amelyek 1989 után a muzeológia területén bizonyos eredményeket tudtak felmutatni. Az 1990-ben újraindított Gömör-Kishonti Múzeumegyesületet kiadványsorozatot ad ki (Gömör-Kishonti Téka), valamint a Gömörország (Az északi magyar peremvidék fómma) című regonális honismereti folyóiratot is megjelenteti (Kovács 1999). Ipolyságon a Mezőgazdaság Szakközépiskola égisze alatt Danis Ferenc irányításával már korábban, 1975-től folyt a néprajzi (elsősorban gazdálkodási) tárgyak gyűjtése és kiállítása. 1992-ben a város létrehozta a Honti Múzeumot és Galériát, amely (alapvetően városi költségvetésből) Pálinkás Tibor vezetésével azóta is jelentős tevékenységet fejt ki. Időszaki kiállítások sora mellett 1994-ben megnyitotta állandó helytörténeti és néprajzi kiállítását is. Ugyanebben az évben létrehozták a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körét. Hasonló célból alapítottak városi múzeumot Füleken (Jačmeník József) és Királyhelmecen (Bogoly János) is, bár ezek konkrét tevékenysége korántsem olyan jelentős, mint az említett ipolyságié. Az 1998-ban Danter Izabella kezdeményezésére létrehozott, már említett Mátyusföldi Muzeológiai Társaság elsősorban Szene környékén fejti ki tevékenységét. Egyelőre előadássorozatok szervezésével kívánja a térség lakosságának figyelmét elsősorban a népi kultúra egyes jelenségeire ráirányítani. Ugyanakkor minden olyan kezdeményezést támogat, amely a Mátyusfold helytörténeti, néprajzi, műemlék- és természetvédelmi témáinak a feldolgozásával foglalkozik. Szorgalmazza a nem állami tulajdonban, illetve kezelésben levő helytörténeti és néprajzi gyűjtemények, tájházak (ezek száma mára több mint félszáz) szakszerű nyilvántartását és dokumentálását. Az érintett témákban szaktanácsadással is szolgál (Hírharang, 1999. 2. sz. 37. p.). Az 1999-ben Pusko Gábor által alapított tornaijai Kulturális Antropológiai Műhely tudományos, honismereti, valamint muzeológiai tevékenységet fejt ki. Céljai között egy regionális múzeum kialakítása (ennek csírája egy néprajzi-honismereti állandó kiállítás formájában már megvan), továbbá egy szlovákiai magyar virtuális néprajzi múzeum létrehozása, valamint publikációk (köztük egy évkönyv) megjelentetése szerepel (Pusko 1999). 2002 januárjától B. Ko-
