Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Lovász Attila: A magyar sajtó
A magyar sajtó 419 ként 1989 novemberében komoly szakmai válságba került. Máig érdekes olvasmány az a néhány lapszám, amely 1989 november végén és december elején látott napvilágot. A november 17-i prágai tüntetésről az Új Szó nem is tudósít. November 23-án meg sem említi a hírhedt Milan Václavík beszédet.4 November utolsó napjaiban tudósítói krónikák formájában öszszegzik szőrmentén az előző napok eseményeit, majd november 27-én, az általános sztrájk napján Szilvássy József főszerkesztő-helyettes tollából jelenik meg egy fontos írás Válaszúton címmel.5 Ettől a naptól kezdve az Új Szó valóban folyamatos átalakuláson megy át, és saját cselekvési platformjának megfelelően 1990 januárjára „független napilap” alcímmel jelenik meg. Ugyanekkor lemond főszerkesztői posztjáról Kiss József, az SZLKP KB Titkárságának tagja, aki 1986-tól vezette a lapot. Helyére - ezúttal szerkesztőségi szavazás eredményeként - Szilvássy József kerül. Az 1990-ben még 90 ezres példányszámban megjelenő lap a legbefolyásosabb hazai magyar sajtótermék. A rendszerváltás politikai vezetői felismerve a sajtó fontosságát egyrészt folyamatosan tájékoztatják az addigi (pártstruktúrás) napilapokat is, de a struktúra átalakítása valójában új sajtótermékek megjelenésével kezdődik. 1989 decemberétől napilapként jelenik meg a Nyilvánosság az Erőszak Ellen lapja, a Verejnosť. 1990 tavaszától a szlovák kormányhivatal kiadásában (sic!) megújul az 1948 óta szünetelő Národná obroda, 1990 decemberében a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának újságíró szakos hallgatói megalapítják a Zmena című hetilapot.5 A magyar sajtópiac első átalakítási kísérlete a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs irodája által kiadott lap, a Nap nevéhez fűződik. A Nap a Ve rej nos thoz hasonlóan kívánt alternatív országos sajtótermék lenni, s bár alcímében a „független napilap” szerepel, sosem vált napilappá. Eleinte hetente kétszer jelent meg, s érdekessége, hogy alapvetően nem újságírók hozták létre. Az első főszerkesztő, Hunčík Péter nehezen toborzott szerkesztői gárdát (az Új .Szóból csak két hivatásos szerkesztő igazolt át az új laphoz, egy a külpolitikai, egy pedig a sportrovatból). A Nap alapításakor már jelentkeztek azok a problémák, amelyek egyébként az elkövetkező néhány évben oly jellemzőek maradtak. Bár piaci versenyről még szó nem lehetett, az ország nem a piacgazdaság építésének lázában, hanem a forradalom eufóriájában élt, az Új Szó a Napot kezdettől fogva komoly konkurensnek tekintette. A szerkesztők egy része ugyan kapott felkérést arra, hogy vegyen részt egy új, független lap arculatának és tartalmának formálásában, a biztos háttér, biztos állás és a nagy szerkesztőség nyújtotta kényelem mind olyan tényezők voltak, amelyek a Napot a hivatásos publicisták számára nem tették vonzóvá. A Nap egyébként éppen az Új Szó 41. születésnapján jelent meg (1989. december 15-én, ugyanazon a napon, melyen a Verejnosť, s csak a történelmi hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy a rendszerváltás utáni valóban első nyomtatott sajtótermék volt, mivel nyomtatására a Verejnosť című lap előtt került sor), vezércikke pedig a szabad sajtóról szólt. Az első olyan kísérlet volt, amely pluralizálta volna a szlovákiai magyar sajtót, s ezt 1990-ben legalább jelenlétével meg is tette. Amire viszont a Nap sem készült, készülhetett fel, az a lap túlélését biztosító piaci háttér megteremtése volt. A Nap kiadója nem tudott szembeszállni a többéves, immár a megszokás által is életben tartott terjesztői piaccal, az előfizetésekkel, amelyek a hagyományos lapokat még évekig éltették. Példányszáma és reklámpiaca kevés volt ahhoz, hogy hathatósabb források nélkül talpon maradjon, a forradalmi mandátummal hatalomra kerülők pedig nem voltak képesek arra, hogy hatalmi szóval, költségvetési források átütemezésével erősítsék meg a rendszerváltás utáni első - sajnos csak úgynevezett - napilapot. Azt viszont már nem állapíthatjuk meg, hogy az újonnan alakuló hatalmi struktúrák érintetlenül hagyták volna a sajtópiacot. A Nap tartalmát tekintve egyértelműen a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom koalíciós partnereként tevékenykedő Független Magyar Kezdeményezés (FMK) értékrendjét képviselte. Ugyanebben az időben az Új Szó tartalmilag
