Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Liszka József: Tudományos intézményrendszer, tudományos élet és irodalom
Tudományos intézményrendszer, tudományos élet és irodalom 401 kebb értelemben vett szépirodalmon túlmutató dolgozatokat is (pl. Erdélyi Zsuzsanna-emlékszám). A lapot megjelentető Kalligram Kiadó tudományos tematikájú (történettudományi/helytörténeti, régészeti, néprajzi, irodalomtudományi, nyelvészeti) köteteket is kiad, s egyik sorozatában (Csallóközi Kiskönyvtár) a Csallóközzel és szűkebb térségével foglalkozó történeti, néprajzi-honismereti, dialektológiai jellegű kismonográfiákat, tanulmányköteteket jelenteti meg. Ugyancsak a Kalligram gondozza a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport Mercurius Könyvek című kiadványsorozatát, melyben elsősorban történeti, demográfiai, szociográfiai és nyelvészeti munkák jelennek meg (Kocsis 2000, 184-187). A rendszerváltás előtt egyetlen kiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó foglalkozott szórványosan tudományos tematikájú (hivatalosan: tudományos ismeretterjesztő) könyvek megjelentetésével is. 1989 után hegemóniáját elveszítette, s a már említett Kalligram mellett az AB-Art, a Lilium Aurum, a Méry Ratio és a Nap Kiadó foglalkozik (hogy csak a nagyobbakat említsük) könyvkiadással (Liszka 2003a). A fentiek mellett kisebb helyi, regionális alapítványok, önkormányzatok is adnak ki időről időre inkább honismereti jellegű, semmint tudományos igénnyel megírt helytörténeti vagy néprajzi munkákat. Közülük messze kiemelkedik a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya mellett létrehozott Gyurcsó István Alapítvány tevékenysége. Kiadásában jelennek meg a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, többnyire néprajzi-népzenei tematikával. A rendszerváltást követően az egyes állami kezelésben levő vidéki múzeumok értesítői, évkönyvei nagyobbrészt megszűntek, illetve legfeljebb óriási időbeli hiátusokkal látnak napvilágot. Időnként megjelenik ma is a komáromi és a dunaszerdahelyi múzeum évkönyve. A lévai Barsi Múzeum évkönyvei 1989 előtt kizárólag szlovák nyelvűek voltak, legfeljebb ritkán magyar összefoglalóval. Mára a magyar összefoglalások is eltűntek belőlük. A rendszerváltás után viszont felújította a tevékenységét a 120 esztendeje alapított Gömör-Kishonti Múzeumegyesület. A jogfolytonosságot ily módon is hangsúlyozva, a régi egyesület évkönyvét számozásban is folytatva jelenteti meg ismét évkönyvét - csak magyarul. Az északi magyar peremvidék lapja alcímmel jelenik meg a Gömörország című, negyedévenként megjelenő honismereti folyóirat (jellegében is leginkább a magyarországi Honismerettel rokonítható). A fentiekből is láthattuk, hogy a szlovákiai magyar tudományosság eredményeit számtalan helyen lehet hazai magyar orgánumokban is közreadni. Bár ezek ma már kevés kivételtől eltekintve eljuthatnak minden jelentősebb magyar és külföldi tudományos műhely könyvtárába, az adott kérdésekkel foglalkozó kutatók asztalára, mindamellett továbbra is szükség van arra, hogy a szlovákiai magyar kutatók magyarországi periodikákban is publikáljanak. Erre egyrészt az időről időre történő megmérettetés, másrészt a tudomány egyetemes magyar vérkeringésébe való tényleges bekerülés végett van szükség. És itt feltétlenül ki kell térnünk egy olyan aspektusra, amelyről nem vagy csak rendkívül érintőlegesen szokás beszélni. A szlovákiai magyar kutatók más nyelvű publikációinak a kérdésére gondolunk, hiszen mindenképpen szükség van az eredmények más nyelveken történő prezentálására. Szlovákiai magyar viszonylatban kézenfekvő, hogy a magyar után/mellett elsősorban szlovákul adják közre eredményeiket, mivel a szlovák néprajztudomány részéről is van fogadókészség a magyar kutatási eredményeknek a megismerésére. Sőt világnyelveken (elsősorban németül és angolul) is prezentálni kell eredményeinket. Amellett, hogy törekedni kell a külföldi szakfolyóiratokban való megjelenésre, mi is publikálhatunk bizonyos, fontosnak minősülő eredményeket világnyelveken (erre törekszik például az Acta Ethnologica Danubiana). JEGYZETEK 1. Az előzmények áttekintését, további irodalommal lásd főleg: Bárdi-Papp 2003; Für 1989; Liszka 1990; Liszka 2002, 47-52. 2. Először 1969-ben hozták létre a Csemadok szervezeti keretei közt a Csehszlovákiai Magyar
