Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Herdics György - Zsidó János: A római katolikus egyház
390 Herdics György-Zsidó János ve a személyek egy bizonyos csoportjához tartozó hívek tekintetében ugyanazzal a rendes hatalommal rendelkeznek, amely az egyetemes jog szerint az általános helynököt illeti, az alábbi kánonoknak megfelelően.” Egyházi Törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. Szerkesztette, fordította és a magyarázatokat írta Erdő Péter. Budapest, Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1985, 393. p.). Emellett állandó jellegű probléma a magyar papok hiánya. A kommunizmus évei alatt a teológián létezett ún. numerus clausus, tehát meg volt szabva, hány hallgatót lehetett felvenni. Voltak évek, hogy tizet, voltak, hogy húszat, s ennek csak a tíz százaléka lehetett magyar nemzetiségű. így aztán negyven év alatt meglehetősen csökkent a magyar papok száma. Magyar katolikusok 5 püspökségben 250 plébánia területén élnek. Ez így oszlik meg:- pozsony-nagyszombati főegyházmegye: 155 magyar többségű plébánia;- rozsnyói egyházmegye: 49 magyar többségű plébánia;- kassai főegyházmegye: 25 magyar többségű plébánia;- nyitrai egyházmegye: 6 magyar többségű plébánia;- kassai görög katolikus exarchátus: 15 magyar jellegű plébánia. A zömében katolikus magyarok által lakott plébániák egyhannada pap nélkül van, a másik harmadában nyugdíjas vagy szlovák anyanyelvű lelkipásztor működik. A magyarlakta vidéken működő papok átlagéletkora a pozsonynagyszombati főegyházmegyében 52 év, a rozsnyói egyházmegyében 48 év, a kassai főegyházmegyében 38 év. 3.2. Iskolaügy A vallásszabadság lehetőséget nyújtott az egyházi iskolák megalakítására, amelynek a múltban nagy hagyománya volt nálunk is. Szlovákiában nem túl sok egyházi iskola jött létre; az egész iskolahálózatnak mintegy két-három százalékát alkotják az egyházi iskolák. 3.2.1. Közoktatás A magyar katolikus egyházi iskolák száma és jelenléte csak jelképesnek mondható. A magyar katolikusság az iskolaalapításra nem voll felkészülve sem az anyagiakat, sem a pedagógusokat tekintetve. Valamennyi iskola sok utánajárás és nagy anyagi áldozatok árán jött létre. Az önkormányzatok mindenütt segítették az iskolaalapítást, valamennyi egyházi iskola alapítója az Érseki Hivatal. Egyházi oktatási és nevelési intézmények: a) óvoda: Párkány, Komárom (a Marianum ének-zenei tagozatú alapiskolával és gimnáziummal együtt működik); b) iskola (1-4. osztály): Ipolyhídvég (16 tanuló), Kelenye (10 tanuló), Ovár (11 tanuló); c) iskola (1-9. osztály): Komárom (158 tanuló), Dunaszerdahely (159 tanuló), Ipolyság (193 tanuló), Palást (104 tanuló); d) gimnázium: Komárom (113 tanuló), Ipolyság (221 tanuló), Gúta (140 tanuló). Az egyházi iskolák alapításában a helybeli plébánosokat illeti a legnagyobb érdem. Palóc vidéken ott alakultak ezek a magyar egyházi kisiskolák, ahol vagy nem volt magyar alapiskola, vagy nem volt lehetőség állami magyar iskolát alapítani. A 2003/2004-es tanévben összesen 652 tanuló tanult a magyar katolikus alapiskolákban. A három magyar katolikus gimnáziumban 474 tanuló tanult. 3.2.2. Teológus-, hitoktató- és kántorképzés Míg református testvéreink anyanyelvükön készülhetnek fel Isten igéjének hirdetésére a komáromi Calvin J. Teológiai Akadémián (amely 2004 szeptemberétől a Selye János Egyetem önálló karát alkotja), a katolikus teológusok csak szlovák nyelvű képzésben vehetnek részt Szlovákiában a pozsonyi Comenius Egyetem Római Katolikus Teológiai Karán és a kihelyezett karokon Nyitrán, Szepesváralján, Besztercebányán, valamint a rózsahegyi Katolikus Egyetem Kassán működő Teológiai Karán. A görög katolikus teológusok Eperjesen tanulnak. Magyar nyelvű képzés nincs, pedig jó lenne, ha legalább az egyházi szónoklattant és a gyakor