Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Herdics György - Zsidó János: A római katolikus egyház
TERDICS GYÖRGY-ZSIDÓ JÁNOS 4 RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ Kulcsszavak: Püspökségek, iskolaügy, teológus-, hitoktató- és kántorképzés, a magyar püspök térdése, magyar katolikus sajtó, katolikus intézmények és csoportosulások. LBEVEZETÉS \ szlovákiai magyar katolikusok helyzete más, nint az itt élő magyar reformátusoké. Míg a szlovákiai Református Keresztyén Egyház inálló, mindenkitől független, addig a magyar catolikusok egy világegyháznak a részei, melyíek legfőbb vezetője a római pápa. Míg a Szlo/ákiában élő reformátusok szinte teljes egészéjen magyarok, addig az itt élő magyar katoliku;ok a szlovák egyházmegyék részeit alkotják. \z egyházmegyék nem nemzetiségi alapon jötek létre, így a magyarlakta egyházmegyékben s a többség a szlovák nemzethez tartozik. Az itt ;lő magyar katolikusok helyzete eltérő a más itódállamokban élő magyar katolikusokétól. Romániában a többségi nemzet ortodox vallású, i magyarok pedig vagy katolikus, vagy refornátus vallásúak. Szerbiában is hasonló a helyset. így az ott élő magyar kisebbség püspökei ;zintén magyarok. Szlovákiában más a helyzet. Málunk nem különülnek el egymástól a magyar ;s szlovák katolikusok, hanem teljes egységet ilkotnak jogilag és közigazgatásilag is. ». TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS \ trianoni békediktátum után sajátosan alakult t felvidéki katolikusság helyzete, hiszen az új latárok egyházmegyéket szabdaltak szét. A szent István király által létrehozott egyházszer/ezeti rendszer felbomlott. A nyitrai, besztercebányai és szepesi egyházmegye teljes egészéten Csehszlovákia része lett. A rozsnyói és cassai egyházmegye székhelye szintén elszacadt, de egyes plébániái Magyarországon maradtak az egri egyházmegye részeként. Az esztergomi főegyházmegye 493 plébániájából 404 került a határon túlra, birtokainak pedig háromnegyed része. Kezdetben a magyarlakta egyházmegyék élén magyarul is jól beszélő szlovák püspökök álltak; mostanra ez a helyzet megváltozott. A Szentszék 1922-ben létrehozta a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúrát, s ezzel az esztergomi érsek joghatósága megszűnt főegyházmegyéjének északi részein. Az új helyzetre reagálva a szlovákiai magyar papság már 1924 nyarán - jogainak hathatósabb védelmére - Komáromban létrehozta a Katolikus Nagybizottságot. Ez a szervezet vált a magyar katolikusság szószólójává. Munkájának eredményeként megszületik a Katolikus Magyar Kisszeminárium és a Katolikus Magyar Internátus, mindkettő Komáromban. A csehszlovákiai magyar papoknak meg kellett tanulniuk szlovákul, hogy állami fizetéshez jussanak. Ahol szlovák telepes falu jött létre, ott be kellett vezetni a szlovák istentiszteletet. A magyar katolikusok a megváltozott körülmények között is próbáltak helytállni. Különböző lelkiségi mozgalmak indultak, az egyházközségek belső megújulását népmissziók segítették, lap- és könyvkiadás működött. Az 1938-as visszacsatolás után mindenki a saját Trianon előtti egyházmegyéjébe került vissza, s az 1918 előtti módon folytatódott minden. A második világháború utáni jogfosztottság nagyon megviselte a magyar katolikusságot. A lakosságcsere kierőszakolása érdekében a csehszlovák kormány elkezdte a magyarok deportálását Csehországba, állati körülmények
