Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tuba Lajos: Környezetvédelem
374 Tuba Lajos szerdahelyi, a Komáromi és a Tőketerebesi járásban tapasztalták (nagyon alacsony stabilitási szint), őket követte a Galántai és az Érsekújvári járás (alacsony stabilitás), a Lévai és a Kassai járás (közepes stabilitás), a Nagykürtösi járás (magas stabilitás), végül a Losonci, Rimaszombati és a Rozsnyói járás (rendkivüli stabilitás). A koncepció részét képezte a stressztényezők területi rendszerének kidolgozása is. Ide főként a nagyüzemi mezőgazdaság és szélerózió által érintett területeket sorolták (Duna menti alföld, Kassai-medece és részben a Délszlovákiai-medence). Az antropogén migrációs akadályokként megjelenített fő közlekedési vonalak nagy része elkerüli Dél-Szlovákiát, mindössze a Pozsony-Érsekűjvár vasútvonalat, a Sajó-kanyont és Szoroskőt sorolták közéjük. 3.2. NATURA 2000 Az európai uniós csatlakozással Szlovákiában is megkezdődött az egész közösségre kiterjedő természetvédelmi hálózat kialakítása. Ez két vonalon folyik. A madárvédelmi körzetek listáját a kormány 2002 decemberében hagyta jóvá. A 38 körzet közül Dél-Szlovákiát 16 érinti. A másik lista az ún. európai jelentőségű területeket tartalmazza. A környezetvédelmi minisztérium javaslata 384 tételt tartalmaz, de ezek egyeztetése 2004 első felében is folyt. A NATURA 2000 hálózatba sorolt területen a földművelésre különféle korlátozásokat vezetnek be, ennek fejében viszont az uniós költségvetésből támogatás igényelhető. 3.3. A környezeti hatások vizsgálata A környezetvédelem egyik leghatásosabb eszközévé a környezeti hatások vizsgálatáról szóló 1994-es törvény vált. Ennek értelmében ugyanis a jogszabályban pontosan meghatározott esetekben szakértőkkel kell megvizsgáltatni a tervezett beruházások hatásait, és az illetékes hatóság ezek alapján különféle intézkedéseket foganatosíthat. 2003 végéig országszerte 1333 ilyen vizsgálatra került sor. Dél-Szlovákiából elsőként 1995 elején az alistáli benzinkút esetében végezték el. 2003 során például ilyen hatástanulmány készült a pinci alginitlelőhelyen tervezett bánya, az ógyallai Agroreál vágóhídja, a lévai, vágsellye-vecsei, párkányi, losonci, komáromi, somorjai LIDL áruház, a rimaszombati propán-bután üzemanyagtöltő-állomás, az érsekújvári és gombai csepegtető-öntözőrendszer, a tompa-szemerédi árvízvédelmi rendszer, a tompái, kétyi, illetve a vágsellyei regionális csatornahálózat, a somorjai Duna sori lakóövezet, a csécsénypatonyi tó, az ógyallai Aranyfácán víztisztító, a szenei akvapark, a lekéri hulladékégető vagy a tornai gépkocsi-feldolgozó engedélyezése kapcsán. 3.4. Regionalizáció A kilencvenes évek elején elkészült az ország környezetvédelmi regionalizációja. Ennek keretében kilenc súlyosan szennyezett régiót jelöltek ki. Dél-Szlovákiát ezek közül a pozsonyi, a nagyszombat-galántai, a középső-gömöri és a kassai érinti. Ezenkívül a környezet súlyos terhelését állapították még meg Érsekújvár, Komárom, Párkány és Nagykapos közvetlen környékén. A pozsonyi körzetben az ötvenes évek ipari fejlődése egészen Dunaszerdahelyig terjedő levegőszennyezést okozott. A kilencvenes évek közepétől azonban a Slovnaft technológiaváltásának köszönhetően jelentősen csökkent a korábban legnagyobb gondot okozó kéndioxidkibocsátás. A Slovnaftban a hatvanas-hetvenes évek nagy botrányát jelentő olajszennyezés nagy részét ma már leválasztja a cég körül kiépített kettős kútrendszer, de még így is szenynyezi a Nagy- és a Kis-Dunát. A nagyvárosi jellegből következően jelentős a talajszennyezés, a zajterhelés és a kommunális hulladéktermelés. A nagyszombat-galántai körzet déli részén jelentős szennyezőforrás volt a vágsellyei Duslo (pernye, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-monoxid), a szeredi nikkelkohó meddőhányója (porszennyezés), a diószegi cukorgyár (pernye, kén-dioxid). A szeredi kohó 1993-as leállítása javított a helyzeten, bár meddőhányója azóta is a por- és nehézfémszennyezés jelen