Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Peter Pažitny: Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota
PETER PAŽITNÝ 4Z EGÉSZSÉGÜGY ÉS A DÉLI RÉGIÓK LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA1 Kulcsszavak: A születéskor várható átlagos élettartam, standardizált halálozási arányszám, a déli ■égiók lakosságának egészségi állapota, egészségügyi ellátás, egészségügyi reform. I. A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM NÖVEKEDÉSE NEM A SZOLGÁLTATÓK NYÚJTOTTA KÍNÁLATI STRUKTÚRA VÁLTOZÁSÁNAK A KÖVETKEZMÉNYE Kz egészségügy-politikának három alapvető ;él elérésére kellene irányulnia: (1) a népesség ;gészségi állapotának javítására; (2) az egészségügyi rendszer működőképességének a lacossági szükségleteket követő javulására; (3) íz egyéni anyagi biztonság megteremtésére az egészségügyi kiadásokra fordított ún. katasztofális kiadásokkal szemben.2 A szlovákiai népesség egészségi állapota cedvezőtlen. Amíg az átlag szlovák esetében az egészségben töltött várható élettartam3 62,4 év, i legfejlettebb országokban ez az érték 69,4 év 'Németország) és 73,8 év (Japán) között moiog. A WHO4 adatai szerint a közép- és keleteurópai államokkal összevetve nemcsak az jlyan, gazdaságilag fejlettebb államok előztek neg bennünket, mint Szlovénia (66,9 év) és Gsehország (65,6 év), hanem a gazdaságilag gyengébb Jugoszlávia (64,3) vagy Bulgária 63,4) is. A népességnek a születéskor várható átlagos élettartammal mért egészségi állapota és a •endelkezésre álló források nagysága között cözvetlen, de csak közepesen gyenge lineáris összefüggés5 van. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi rendszer az egyén egészségi állapotát csak egynegyed részben képes befolyásolni,6 a legnagyobb egészségügyi kiadásokat felmutató államok lakosai egyúttal nem okvetlenül a legegészségesebbek is (a GDP 8%-át az egészségügyre fordító Japánban a lakosság négy évvel hosszabb ideig él és jobb egészségnek örvend, mint a 14%-os GDP-ráfordításos Egyesült Államokban). Az egészséget alapvetően meghatározó tényezők: a genetikai prediszpozíciók, az életmód, a demográfiai jellemzők, a szociális-gazdasági helyzet, a természetes környezet állapota, a testmozgás, a táplálkozási szokások. Egy világbanki tanulmány7 szerint Szlovákia egyre kevésbé képes kezelni az iparosodott országokra jellemző problémákat: a szív- és érrendszeri és a daganatos betegségeket. A statisztikai hivatal előzetes adatai szerint 2002- ben a leggyakoribb halálokok éppen a keringési rendszer betegségei (55,2%) és a daganatos megbetegedések (22,8%) voltak. Az utóbbi 40 évben (1961-2002) a szlovák férfiak születéskor várható átlagos élettartama8 csak 1,4 évvel nőtt, s jelenleg 69,8 év, a nőknél a növekedés mértéke 4,9 év, a jelenleg várható átlagos élettartam 77,6 év. Az adott időszakban a nemek közötti különbség csaknem megkétszereződött: 4,3-ról 7,8 évre nőtt. Ez azzal a ténnyel függ össze, hogy a nőknél a várható élettartam stabilan növekedett, a férfiak esetében viszont 1990-ig enyhén csökkenő tendenciát mutatott, s csak 1991 után kezdett emelkedni (1. grafikon). A szocializmus bukása után a mindkét nem esetében regisztrált jelentős javulás elsősorban a gyógyszerkínálat drámai átalakulásának, semmint a rendszer kínálati oldalán észlelhető alapvető szerkezeti változásoknak tudható be. A fenti megállapítások arra hívják fel a figyelmet, hogy tarthatatlan az extenzív kórházhálózaton alapuló, a fizikai hozzáférhetőséget hangsúlyozó szocialista típusú egészségügyi
