Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Peter Pažitny et al.: A déli régiók teljesítőképessége
318 Peter Pažitný-Karol Morvay-Simona Ondriašová-Jaroslav Kling csaknem 70 millió eurót kíván beruházni. A beruházások révén a flutingpapírgyártás a 176 106 tonnáról (2002-es adat) 2007-ig 320 000 tonnára növekszik. A korszerűsítés nem csak a gyártókapacitás növekedését célozza, mivel az új technológia révén a környezetterhelés is csökken (29. táblázat). 4.4. A régió teljesítőképessége A vizsgált időszakban a régió teljesítőképessége változó, érdekesen alakult: enyhe javulás után nagy visszaesés következett be. A viszonylagosan kiegyensúlyozott ipari és agrárfoglalkoztatottság mellett elsősorban az építőiparban csökkent a foglalkoztatottsági ráta. A visszaesést előidéző fő tényezők az alacsony bérszínvonal és a romló szociális infrastruktúra (30. táblázat). 5. GÖMÖR-KISHONT-NÓGRÁD 5. térkép Gömör-Kishont-Nógrád Forrás: M.E.S.A. 10 31. táblázat Alapvető jellemzők 5.1. Helyzet A régió a Szlovák Köztársaság déli részén terül el. Déli határa a Szlovákia és Magyarország közötti országhatár, északon a zólyomi és a szepesi, keleten a kassai régióval, nyugaton kis területen a barsi térséggel határos. A terület nagy részét a Dél-szlovákiai-medence tölti ki, melyet északon a Korponai-fennsík (Krupinská planina), a Jávoros (Javorie-Ostrôžky) és a Gömör- Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie) zár le. A régió középső részén, a szlovák-magyar határ mentén húzódik Cseres-hegység (Cerová vrchovina) és a Gömör—Tomai-karszt (Slovenský kras). Legfontosabb folyója nyugaton az Ipoly, keleten a Sajó. A többi részen olyan folyók felső folyása található, amelyek csak a magyar határt átlépve válnak jelentősebb folyóvízzé. A terület közlekedési szempontból alulfejlett, bár természeti lehetőségeit tekintve mind Pozsony, mind pedig Kassa aránylag gyorsan elérhető volna. A fő közlekedési útvonal a Zólyom-Losonc-Rimaszombat-Rozsnyó nyomvonalon halad - itt mind 1. osztályú közúti, mind pedig vasúti összeköttetés van. A további fejlődés szempontjából nagy jelentősége lesz a Magyarország felé irányuló észak-déli kapcsolatnak. 5.2. Lakosság és települések A gömör-kishont-nógrádi régió az 59 lakos/km2 értékkel a legritkábban lakott térsége Szlovákiának. A régiót 361 település alkotja, ebből 13 város, egyúttal azonban a vidéki településeken élő lakosság van többségben 1985-19891990-1994 1995-1999 2000-2004 Lakosok száma 330 190 329 286 328 396 328 141 Szlovákia lakosainak száma 5 241 956 5 322 681 5 385 282 5 402 547 A régió lakosságának az összlakosságon belüli aránya 6,3%6,2% 6,1% 6,1% Nagyság (km2) 5 525 5 525 5 525 5 525 Népsűrűség (lakos/km2) 60 60 59 59 Forrás: Az SZK Statisztikai Hivatalának adatai alapján a M.E.S.A. 10 Consulting Group Kft. számítása
