Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Peter Pažitny et al.: A déli régiók teljesítőképessége
A déli régiók teljesítőképessége 305 ;sonyabb. A magas születési arányszám és a cedvező öregedési index (mindkét régióban 1,19) ellenére az okot a fiatalok elvándorlásában átjuk, a helyben maradó lakosság pedig nem gényli a nagyfokú lakásépítést (7. táblázat). Ez a helyzet elsősorban is a közúti infra;truktúra javulásával változhat. A déli régiók gazdasági teljesítményének és a közúti infra;truktúrának összevetése alapján megállapítíatjuk, hogy a közúthálózat színvonala teljes nértékben korrelál a gazdasági teljesítményíyel : mindkettő elmaradott, s ez a déli régiókat íz R3, illetve R4 kategóriába sorolja (lásd A ■zlovákiai régiók - a gazdasági és közúti infratruktúra összevetése című tanulmányt (M.E.S.A. 0 Consulting Group Kft., 2003). Látszólag ördögi körről van szó, ám a déli érségek elmaradottságát alapvetően nem a :özúti infrastruktrúra színvonala határozza neg, hanem a humán erőforrások minősége. \z egyesült Európában ugyanis a magyar autó>ályákra történő rácsatlakozással megoldható a léli régióknak a nemzetközi közúti infrastrukúrához való kapcsolódása. Lényegesen na;yobb problémát látunk a közüzemi vízvezeék-hálózatban, illetve az alapvető infrastruktúával sem rendelkező telepeken élő roma lakoság létszámának növekedésében. 1.3. Termelési mutatók és bérek ^ bruttó termelés adatai kendőzetlenül megmuatják az egyes régiók közötti különbségeket. E nutató tekintetében Kassa kivételével a déli jáások az utolsó helyet foglalják el. A pozsonyi ermelés adja a teljes szlovákiai termelés 26%,t, volumene megegyezik a leggyengébb hét égió összesített termelésével (8. táblázat). Az itóbbi húsz év alatt a termelés Kassa és a többi zlovákiai térség rovására egyre inkább Po;sonyban koncentrálódott (1. grafikon). Az 1. ;rafikon az egyes szlovákiai régiók egy lakosa jutó bruttó termelését mutatja be. A termelés egionális eloszlása akkor volna egyenletes, ha . görbe 45 fokosnál kisebb szögben haladna, dinéi inkább eltér a görbe ettől a szögtől, annál :evesebb régióban koncentrálódik a termelés, ^z 1. grafikon jól ábrázolja ezt a jelenséget: a 2000-2004-es időszakot mutató görbe jelentősen jobbra tolódott az 1985-1989-es időszakra vonatkozó görbénél (1. grafikon). A volumenindex is azt mutatja, hogy a termelés egyre inkább Pozsonyban összpontosul: amíg Pozsonyban 6,8 ponttal, Kassán csak 1,8 ponttal nőtt (8. táblázat), miközben az acéliparnak köszönhetően Kassa a nyolcvanas évek végén a termelés volumene szempontjából domináns helyzetben volt. Kielégítő eredményeket ér el Bars is (a növekedési index 2,9), amely az egy lakosra jutó termelés alapján a harmadik legerősebb szlovákiai régió (!). A többi négy déli régió az utolsó hat hely valamelyikét foglalja el, a növekedési indexük átlagban kétszeres, ami nem éri el a szlovákiai átlagot (2,6). 3. DUNAMELLÉK-ALSÓ-VÁGMELLÉK 3. térkép Dunamellék-Alsó-Vágmellék Forrás: M.E.S.A. 10 Megjegyzés: A térképen szereplő helységnevek magyar megfelelőit (a továbbiakban is) a 346-347. oldalon található magyar-szlovák helységnévjegyzékben tüntetjük fel. 3.1. Helyzet A régiót a Pozsonytól délkeletre legyezőszerüen elterülő térség alkotja. Keleten Alsó-Nyitrával, északon a nagyszombati régióval, nyuga-
