Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Peter Pažitny et al.: A déli régiók teljesítőképessége

302 Peter Pažitný-Karol Morvay-Simona Ondriašová-Jaroslav Kling

5. táblázat

Az egyes régiók rangsorbeli helyének változása az utóbbi 20 évben

Régió

1985-1989

helyezés

2000-2004

helyezés

Változás

Pozsony

1

1

0

Kassa-Abaüj

2

2

0

Nagyszombat

6

3+ 3

Bars

9

4+ 5

Közép-Vágmellék

7

5+ 2

Hegyen túl

13

6+ 7

Felső-Vágmellék

15

7+ 8

Dunamellék-Alsó-Vágmellék

3

8-5

Felső-Nyitra

4

9- 5

Arva-Liptó-Turóc

5

10-5

Zólyom

8

11-3

Szepes

10

12-2

Alsó-Nyitra

14

13+ 1

Zemplén

11

14-3

Gömör- Kishont-Nógrád

16

15+ I

Sáros

12

16-4

Forrás: M.E.S.A. 10

A régiók sorrendjét összevetve megállapíthatjuk, hogy Kassa-Abaüj (0 elmozdulás), Alsó- Nyitra (1 hely javulás) és Gömör-Kishont- Nógrád (1 hely javulás) helyzete nem nagyon változott. Az a bizonyos „kistigris” Bars, amely 5 helyet javított. Három hellyel csúszott vissza Zemplén és öttel Dunamellék (5. táblázat).

Összességében megállapíthatjuk, hogy a déli régiók lemaradása három’ fő okra vezethető vissza (ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a lemaradás mértéke nyugatról kelet felé haladva növekszik):

1. az agrárfoglalkoztatottak számának csökkenése, a lassú ipari szerkezetváltás, elsősorban a keleti régiókban;

2. hiányos infrastruktúra (úthálózat, víz, lakás) — a lemaradás ugyancsak kelet felé növekszik;

3. a pozsonyi, de a szlovákiai átlaghoz viszonyítva is alacsony bérszínvonal (ez alól kivétel Kassa).

2.1. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

A munkanélküliség mint társadalmi jelenség csak az 1989-es változások után jelentkezett. Általánosságban elmondható, hogy a munkanélküliség a kilencvenes évek második felében növekedett jelentős mértékben, az új évezred első éveit a

stagnálás, a 2003-as és a 2004-es évet pedig a munkanélküliségi ráta csökkenése jellemezte.

A régiók munkanélküliségi adatait összevetve: a vizsgált déli régiók az e tekintetben legrosszabb helyzetű térségek közé tartoznak. A helyzet elsősorban a gömör-kishont-nógrádi régióban (24,3%) és Zemplénben (21,5%) a leginkább kritikus. A déli régiók esetében a foglalkoztatottság a mezőgazdaságban és az építőiparban csökkent (6. táblázat).

2.2. Infrastruktúra-ellátottság

Az életszínvonalnak és egyúttal a régió teljesítőképességének egyik fontos mutatója az újonnan épített lakások száma, mivel ez a munkaerő számára vonzóvá teszi az adott térséget. A déli régiókra a lakásépítés jelentős mértékű csökkenése a jellemző.

Figyeljük meg, hogy a kilencvenes évek második felében kevés új lakás épült, sok régiónak azonban sikerült a helyzeten változtatni, s az új évezred első éveiben a lakásépítés volumene majdnem megkétszereződött. Továbbá is problematikusak azonban a déli régiók, főként Gömör-Kishont-Nógrád, de meglepő módon Alsó-Nyitra is. A lakásépítés üteme egyértelműen keleten, Zemplénben és Abaújban a legala-