Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
292 Jaroslav Kling gáltuk, hogyan valósult meg a dél-szlovákiai régióban három területfejlesztési program. Az intézményi program: a regionális fejlesztési ügynökségek támogatása a térségben látható „nyomot” hagy, mivel e területen 13 ügynökség működik. Az ügynökségek a helyi szinten megvalósuló fejlesztéseket ösztönzik és támogatják, bár jelenleg helyzetük bizonytalan, mivel az eredetileg általuk ellátott koordináló funkciót az újonnan alakult kerületi önkormányzatok szervei vették át. Még szembetűnőbb a hatása annak a két támogatási programnak, melyeket az előzőekben elemeztünk. 1996 óta az utóbbi hét évben e programok révén a dél-szlovákiai régióba viszsza nem térítendő dotáció formájában mintegy 2,5 milliárd Sk támogatás jutott. A támogatások alapvetően a lakosság életkörülményeinek javítását (lakásépítés, az infrastruktúra fejlesztése), illetve a munkahelyteremtést és a helyi kisvállalkozások versenyképességének a javítását célozták. A közigazgatási reform nagyon gyakran közvetlenül érintette a magyar nemzetiségű lakosságot, ugyanis az ország területi-közigazgatási beosztásának reformja kapcsán mindig felvetődött az ún. „magyarkérdés”. Végül is ezek a változások az adott régió belső térszerkezetét alig érintették. Dél-Szlovákiában az etnikai összetartás főképp a parlamenti, illetve a kommunális választások eredményében nyilvánul meg. A helyi önkormányzati választások esetében megfigyelhető az a trend, hogy a politikai pártok indította polgármester- és képviselőjelöltek ellenében egyre inkább előtérbe kerülnek a független jelöltek. Ha az emlitett, a polgári társadalom irányába mutató tendenciákat megfelelő helyi infrastrukturális beruházások támogatják, e határ menti régiónak komoly esélye van ahhoz, hogy levesse magáról a „marginalizálódott térség” címkét. IRODALOM Bašovský, Oliver 1995. Súčasný stav a prognóza urbánnej a regionálnej štruktúry Slovenska a ekonomická transformácia. Sborník České geo rafické společnosti, 2. sz. 78-91. p. Bezák, Anton 2002. Interregionálne migrácie na Slo vensku v rokoch 1981-1998. Sociológia, 34 évf. 4. sz. 327-344. p. Buček, Ján 2001. Responding to Diversity: Solutions at the Local Level in Slovakia. In: Bíró Anna-Marie a Kovács, Petra (eds.): Diversity ir. Action: Management of Multi-ethnic Communities in Central and Eastern Europe. Budapest LGI/OSI, 273-306. p. Buchta, Stanislav 2003. Slovenský vidiek na konci dvadsiateho storočia. Sociológia, 35. évf. 2. sz. 125-140. p. Dostál, Ondrej 2002. Národnostné menšiny.. In: Kollár, Miroslav-Mesežnikov, Grigorij (eds.): Slovensko 2002. Súhrnná správa o stave spoločnosti. I. köt. Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, 195-212. p. Gajdoš, Peter 1992. Sociálno-priestorové súvislosti vývoja Slovenska. Sociológia, 24. évf. 5. sz. 408-420. p. Gajdoš, Peter 2001. K vybraným problémom transformácie sociálno-priestorovej situácie Slovenska v deväťdesiatych rokoch. Sociológia, 33. évf. 2. sz. 185-206. p. Hagovská, Andrea 2000. Regionálna politika. In: Kollár, Miroslav-Mesežnikov, Grigorij (eds.): Slovensko 2000. Súhrnná správa o stave spoločnosti. Bratislava Inštitút pre verejné otázky, 513-532. p. Kling, Jaroslav 2002. Regionálne súvislosti reformy verejnej správy. In: Mesežnikov, Grigorij-Nižňanský, Viktor (eds.): Reforma verejnej správy na Slovensku 1998-2002. Súvislosti, aktéri, voľby. Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, 91-120. p. Kling, Jaroslav 2003. Regionálna politika In: Kollár, Miroslav-Mesežnikov, Grigorij (eds.): Slovensko 2003. Súhrnná správa o stave spoločnosti. II. köt. Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, 493-510. p. Kling, Jaroslav-Pilát, Jaroslav 2003. Verejná správa In: Kollár, Miroslav-Mesežnikov, Grigorij (eds.): Slovensko 2003. Súhrnná správa o stave spoločnosti. Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, 193-209. p.
