Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése
A magyar intézményrendszer fejlődése 251 jonnan létrejött szervezetekre éppúgy vonatozik, mint a szlovákiai magyar könyvkiadásra agy sajtóra. . A SZLOVÁKIAI MAGYAR INTÉZIÉNYRENDSZER A SZÁMOK TÜKREIÉN ĺ szlovákiai magyar szervezetekre vonatkozó ivatalos kimutatás nem létezik Szlovákiában. ,z érthető is, hiszen nemzetiségi alapon nayon nehéz elkülöníteni az egyes szervezeteet. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériutában 2002-ben mintegy 24 000 szervezetet :gyeztek, ezekből - akár csak a megnevezések lapján is - nagyon nehéz elkülöníteni a kiebbségi szervezeteket. A helyzetet bonyolítja, ogy az egyes jogi fonnákat a kerületi hivatalban kell bejegyeztetni, ami teljesen követetetlenné teszi a szervezetek identifikálását. A szlovákiai magyar intézményrendszerre onatkozó első adattár (kataszter) 1999—2001 - en készült.13 Az adatbázis megjelent az intereten is, és itt folyamatosan aktualizálva vanak az adatok, illetve az adatbázis folyamatain bővül az új szervezetekkel.14 Az akkori 651 szervezetet magában foglaló datbázis szerint pusztán az egyhannaduk volt ejegyzett, tehát jogalanyisággal bíró szerveet. Ez a tény elgondolkoztató, hiszen a rendzerváltás után egy évtizeddel pusztán 189 zervezet volt jogosult arra, hogy pályázhason, a pályázásnak ugyanis feltétele volt a joglanyiság. Mindehhez azonban hozzá kell teni, hogy a magyar szervezetek száma ennél jóal magasabb volt már ebben az időben is, hizen csak a Csemadok-alapszervezetek száma b. 450-re tehető (a felmérésben 252 ilyen zervezet szerepelt). A szlovákiai magyar szervezetek 88,6%-a ulturális szervezetnek, 12,6%-a pedig az oktaísügy területén tevékenykedő szervezetnek állottá magát. Elenyésző százalékú volt a köryezetvédő, szociális, sport, egyházi stb. szerezetek aránya. Területi eloszlásuk szerint a szervezetek rintegy 20%-a a Dunaszerdahelyi járásban működött, 10 százalék fölötti aránnyal jeleskedett még a Komáromi, illetve Ersekújvári járás, viszont a Rimaszombati, a Nagykürtösi és a Rozsnyói járás alig haladta meg az 1%-os arányt, a többiek pedig a 2-7%-os sávba estek. A felmérés szerint a szlovákiai magyar szervezetek 63%-a polgári társulás volt, 12,7%-a alapítványként, 9,3%-a közhasznú szervezetként, 5,8%-a jótékonysági alapként, 9,2%-a pedig egyéb jogi normába sorolható szervezetként működött.15 A következő felmérést az MTA Kisebbségkutató Intézete megbízásából a Fórum Kisebbségkutató Intézet végezte 2003-ban. A Kulturális kataszter 562 szervezetet vizsgált meg, és ezek között már szerepeltek az állami, a kerületi és a települési önkormányzati kulturális intézmények is. Anyagi eszközök híján nem lehetett a teljes intézményrendszert lekérdezni, így a kutatási eredmények csak a belső arányok, a területi megoszlás és az egyes intézmények jellemzői szempontjából érdekesek (Fábri 2004, Lampl-Tóth 2004). A kutatás első ízben mérte fel az állami/önkormányzati, a gazdasági (elsősorban kiadók és lapok) és a civil szervezeteket egyszerre. A mintában nem jelennek meg a Csemadok-alapszervezetek; a Csemadok Országos Választmánya a Csemadok területi választmányaival együtt (mint jogalanyisággal rendelkező intézmények) viszont bekerült a mintába.
