Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

László Béla: A magyar oktatásügy

240 László Béla a kisebbségek nyelvén, megfelelő intézményes szinten a létező egyetemek keretén belül”. Az MKP ezt egyetemi kar létrehozásaként értel­mezte a Konstantin Egyetemen belül. Az egye­tem Magyar Szekciója is kezdeményezően lé­pett fel a magyar tanító- és tanárképzésre épülő egyetemi kar létrehozása érdekében. Ennek tá­mogatására született meg 2001. január 24-én az a kormányhatározat, amelyben a kormány java­solja a nyitrai Konstantin Egyetemnek önálló egyetemi kar létrehozását pedagógusok, kultu­rális és népművelő szakemberek képzésére ma­gyar nyelven a lehető legrövidebb időn belül, és ehhez anyagi támogatást is kilátásba helyezett. A Konstantin Egyetem Szenátusa 2002. július 1-jén jóváhagyta az MKP képviselői által is el­fogadott kari tervezetet, és a karnak a Közép­európai Tanulmányok Kara (KTK) megneve­zést választotta. A kar hivatalosan 2003. no­vember 11-én jött létre, amelyre átkerül az egyetem teljes magyar tanító- és tanárképzése. Az egyetem többi kara ezután már semmilyen formában nem szervez magyar nyelvű oktatást. Az új karon az egyetem valamennyi akkreditált tanító- és tanárképzői szakját oktatni lehet. A 2000-ben a magyar Oktatási Minisztéri­um megbízásából elkészített tervezet szerint a komáromi egyetem szakítani kíván az eddigi hagyományos pedagógusképzésre épülő egye­temi elképzelésekkel, és helyette a közgazda­ság-tudományokra és informatikára épülő egyetem létrehozása mellett száll síkra. E ter­vezet szerint az egyetemalapítással párhuzamo­san óvni, támogatni, fejleszteni kell a létező ál­lami finanszírozású magyar nyelvű egyetemi képzést Szlovákiában és úgyszintén a kihelye­zett központokban folyó szakemberképzést is. Komárom és Nyitra támogatásával párhuzamo­san a szlovákiai magyar diákokat ösztönözni kell a szlovák felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra is. A 2000-ben született tervezet az egyetem létrehozását többek között három elv szerint képzeli el. A magyar egyetem nem a meglevő magyar nyelvű állami finanszírozású képzések és kihe­lyezett képzési központok ellen jön létre, ha­nem a magyar nyelvű felsőoktatás bővítését cé­lozza meg más tanulmányi programok kínálatá­val olyan szakokban, amelyeken magyar nyel vü felsőoktatás Szlovákiában nincs, és nagyobi szakemberhiány mutatkozik. Akkreditált állami egyetem megalapítása nak folyamatát magánegyetem létrehozásává kellene indítani, amely élvezné Magyarorszáj szakmai és anyagi támogatását. A komáromi egyetemi tudományos kutatás környezet hiányosságai miatt a fokozatos épít kezés elve követendő az infrastruktúra, a; egyetemi környezet hazai tartós szakmai, tudo­mányos garanciák létrehozása érdekében. A Selye János Egyetemet a 2002-es parla­menti választások után megalakult új kormány­­koalíció politikai egyezség alapján hozta létre A szlovák parlament 2003. október 23-án fo­gadta el a törvényt a magyar egyetem alapításá­ról, és 2004. január 17-én megtartották a komá­romi Selye János Egyetem alapító ünnepségét. A Selye János Egyetem koncepciója sok te­kintetben azonban eltér a magyar Oktatási Mi­nisztérium által 2000-ben elkészített tervezet­től. Az eltérés szembetűnő mindenekelőtt ab­ban, hogy olyan tanulmányi programokat is ter­vez indítani, amelyekben magyar nyelvű felső­­oktatás más intézményekben Szlovákia terüle­tén már van. A hamarosan megnyíló európai felsőoktatá­si és tudományos térbe a szlovákiai magyar fel­sőoktatás négy nyilvános intézménnyel lép be: a komáromi Selye János Egyetemmel, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmá­nyok Karával, a pozsonyi és besztercebányai egyetem magyar tanszékével. Mindez az elmúlt évtizedekhez képest hatalmas előrelépésnek számít. A Selye János Egyetem három karral, a Ta­nárképző Karral, a Gazdaságtudományi Karral és a Református Teológiai Karral indul. A tanulmá­nyi szakok, ill. programok tekintetében egyelőre a Selye János Egyetem létrehozásával a már Szlovákiában meglevő magyar nyelvű felsőokta­tási lehetőségek lényegében nem bővülnek. A Közép-európai Tanulmányok Kara Szlo­vákiában a Nyitrán folyó magyar tanító- és ta­nárképzés 44 éves hagyományára épül. Oktatá­si és kutatási profiljának kialakítása két fő alap­pilléren nyugszik:

Next

/
Thumbnails
Contents