Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 229 remzetiségü fiatalnak kellene tanulnia a szlo/ákiai felsőoktatási intézményekben. A magyar remzetiségü fiataloknak a 20-24 éves korcsororton belüli csökkenése miatt ennek az 1990- ís évhez viszonyítva 2861 fős, azaz 53,47%-os rövekedést kellett volna felmutatni. A magyar remzetiség veszteségei a felsőoktatásban is mindenekelőtt a korcsoporton belüli csökkenésben mérhetők le, amely 10,16%-ról 8,34%ra csökkent (28. táblázat). A szlovákiai magyarság az elmúlt közel másfél évtizedben nem mozgósította 50% körüli tartalékait, és a felsőfokú képzés terén nem indította el az országos szinthez való közeledésének folyamatait, elmulasztotta kihasználni a kínálkozó felzárkózási lehetőségeket. Az, hogy a felsőoktatási hallgatóknak csak mintegy 4,5%-a magyar nemzetiségű, a helyzetelemzés egyik gyakran használt eszköze, amely nem teljesen fedi a valós állapotokat. Különösen így van ez, ha ezt a magyar lakosság százalékos arányaival hasonlítják össze (1991- ben 10,76%, 2001-ben 9,68%). A magyar nemzetiségű felsőoktatási hallgatók számában mutatkozó hiány 1990 és 2002 között 959-cel, azaz 34,59%-kal nőtt, de az említett korcsoport aránycsökkenése miatt végül is a hiány százalékban kifejezve az 1990-es 51,82%-ról 2002-re 45,45%-ra javult. Ez a javulás azonban nem volt folyamatos, hanem valójában csak az 1998 és 2002 közti időszak alatt következett be. De vajon miért nem volt hallgatói hiánycsökkenés már a korábbi nyolc évben, és miért éppen most indult be ez a folyamat? Az utóbbi kérdésre keresve a választ: valószínűleg a szlovákiai magyarság ráébredt, hogy az elszegényedésből, a magasabb munkanélküliségből, a rossz szociális, gazdasági helyzetből kivezető út a magasabb műveltségen keresztül történhet. Elmondhatjuk tehát, hogy a szlovákiai magyar nemzetiség felsőfokú képzésében egy pozitív folyamat indult be 1998-2002 között, amely a hiány nemcsak százalékos, hanem számbeli csökkenésében is megnyilvánul (3972-ről 3732-re). Ennek egy másik statisztikai bizonyítéka az is, hogy a korcsoport százalékos aránya és a magyar nemzetiségű hallgatók százalékban kifejezett aránya közti különbség 1990-ben 5,27%-ot tett ki (10,16 - 4,89), 1998-ban 4,63%-ot és 2002-ben már csak 3,79%-ot (28. táblázat). A most ecsetelt pozitív változás ütemének felgyorsítása, külső ösztönzése, támogatása le-28. táblázat A felsőoktatási hallgatók számának alakulása 1990-2002 között85 Akadémiai év Hallgatók száma százalékban SZ MN KL Hl MN Hl KO 1990/91 52 669 2 578 5 351-2 773 4,89 51,82 10,16 1991/92 52 430. 2 530 5 290-2 760 4,83 52,17 10,09 1992/93 55 564 2 548 5 518- 2 970 4,58 53,82 9,93 1993/94 58 843 2 741 5 749-3 008 4,68 52,32 9,77 1994/95 66 900 3 078 6 429- 3 351 4,60 52,12 9,61 1995/96 72 525 3 445 6 854-3 409 4,78 49,74 9,45 1996/97 78 045 3 568 7 258- 3 690 4,57 49,74 9,45 1997/98 82 432 3 653 7 534- 3 881 4,43 51,51 9,14 1998/99 85 742 3 728 7 700- 3 972 4,35 51,58 8,98 1999/00 88 192 4 002 7 779- 3 777 4,54 48,55 8,82 2000/01 91 263 4 145 7 903- 3 758 4,54 47,55 8,66 2001/02 93 159 4 206 7919-3 713 4,51 46,89 8,50 2002/03 98 461 4 480 8212 3 732 4,55 45,45 8,34 SZ - Szlovákia, MN - magyar nemzetiségű, KL - a magyar ncmzctiségűcknck a korosztály szerint lenni kellene, Hl - hiány, TO - többlet, KO - korcsoport
