Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Fazekas József - Hunčik Péter: Előszó

Előszó 21 táltsága, szimpátiája vagy ellenszenve a ma­gyar kisebbséggel szemben. Közismert tény, hogy Szlovákiában kevés a magyar anyanyelvű római katolikus pap. Egyes egyházmegyék püspökei az egyetemes kereszténység nevében ezt úgy oldják meg, hogy engedélyezik az egy­házmegyéjükből származó kispapok magyaror­szági képzését, majd a visszatérés utáni műkö­désüket szülőhelyükön. A magyarok által leg­sűrűbben lakott nagyszombati egyházmegyé­ben erre viszont nem ad lehetőséget az érsek a papi hivatást választó magyar fiataloknak. A Magyar Koalíció Pártja 1998-tól a kor­mánykoalíció tagja. Annak ellenére, hogy a párt a Mečiar-kormány által módosított válasz­tójogi törvény kivédésére, mintegy „kényszer­­házasságból” jött létre, lényegesen hozzájárult a szlovákiai magyarok önértékelésének javulá­sához. A párt stabilizáló hatása a szlovák bel­politikára elvitathatatlan, a szlovák közgondol­kodásban, a társadalom modernizálásában, a törvényhozásban, a szlovák-magyar kapcsola­tok alakulásában szerepe egyértelműen pozitív. A jobbára magyarok által lakott déli terüle­teken 1998 óta szignifikánsan javult a lakás­­helyzet, jobb lett az infrastruktúra állapota, több beruházás érkezett, mint az ezt megelőző öt esztendőben. A gazdaság állam által ellenőr­zött szektorában is jelentős szerephez jutottak a párt jelöltjei, és ez jelentős mértékben befolyá­solhatja a további beruházások alakulását, a munkahelyteremtés helyzetét. Az elmúlt öt esz­tendőben új, az európai szabványrendszernek megfelelő környezetvédelmi beruházások való­sultak meg, hidakat adtak át, új határátkelőhe­lyek nyíltak. Az MKP a kormánykoalíció tagjaként több magyarlakta járásban vezető szerephez jutott a közigazgatásban, emberei ott vannak több fon­tos járási és regionális jellegű intézmény élén, és ennek is köszönhetően sok déli járásban és településen biztosított a magyar nemzetiségű lakosság számára az anyanyelven történő kom­munikáció és ügyintézés. Az MKP sajátos helyzetéből adódóan kény­telen magára vállalni a kisebbségben élő ma­gyarság társadalmi életének minden szegmen­sét (gazdaság, szociális politika, egészségügy, oktatáspolitika, kultúra stb.). Ahhoz, hogy ezt kellő színvonalon tudja végezni, a párt szakmai hátténnunkáját is végző intézményre van szük­ség, amely naprakész információkkal segíti a politikai döntéshozók munkáját, részt vesz a közép- és hosszú távú stratégiák kidolgozásá­ban. Egy ilyen intézmény fenntartása állami tá­mogatás nélkül nehezen képzelhető el, ám - egy-két ilyen jellegű szlovák intézményhez ha­sonlóan - állami vagy egyéb megrendelések, megbízások alapján minden gond nélkül mű­ködtethető. Az MKP csak profitálhatna a már komoly szakmai múlttal és képzett kutatógár­dával rendelkező intézményekkel (Fórum Ki­sebbségkutató Intézet, Gramma Nyelvi Iroda, Mercurius Társadalomkutató Csoport) való szorosabb és intenzívebb együttműködésből, melyek fokozatosan átvehetnék a párt által kényszerűségből magára vállalt, a politikai munkával nehezen összeegyeztethető aktivitá­sokat. Csak remélhetjük, hogy könyvünk öt év múlva megjelenő folytatása már ebben a ki­sebbségi intézményben fog elkészülni. A Magyarok Szlovákiában (1989-2004) 2005-ben megjelenő második kötete az elmúlt 15 év politikai és társadalmi életének legfonto­sabb dokumentumait tartalmazza a rendszer­­váltás óta eltelt időszak részletes kronológiájá­val együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents