Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 215 ;imnáziumi tanulók több mint 2%-os, az előző dőszakhoz képest nagyobb ütemű relatív csök:enése is megfigyelhető. A magyar nemzetiség zámára ugyancsak kedvező fejlődésnek szánít, hogy 2001-ben mintha megindult volna a ;imnáziumi tanulók hiányának csökkenése is. A statisztikai adatok alapján a magyar nemeti kisebbség részéről ezen két pozitív, kedveő fejlődési jelenségről lehet beszámolni. Az iszont csak a következő években dől el, hogy szlovák tannyelvű gimnáziumokba járó ma;yar diákok számának 2000 óta tapasztalt na;yobb ütemű csökkenése, ill. a magyar nemzeiségü tanulók hiányának felgyorsult csökkenée tartós lesz-e. E két fejlődési tendenciát több tényező is lőidézhette, többek között Magyarország gonloskodása a határain túli magyarságról, az Euópai Unióhoz való együttes csatlakozás után »ekövetkező határlazítás és a polgárok számára negnyílt nagyobb mozgáslehetőség, a magyar»rszági felsőoktatásba való belépés sokkal na;yobb lehetősége. Mindenképpen pozitívan beblyásolhatták az említett fejlődési tendenciák ^alakulását a szlovákiai belső társadalmi és lolitikai változások, amelyek eredményeként íz állam kisebbségpolitikája az európai uniós zintre emelkedett. D) E két kiemelt, a magyar kisebbség részéül nézve pozitív változások ellenére az utolsó 3 év statisztikai adatainak elemzése alapján - i korábbi évtizedekre is visszatekintve - megillapítható, hogy mind a magyar nemzetiségű iatalok gimnáziumi képzése, mind a magyar annyelvű gimnáziumi képzés terén is az országos számadatokhoz viszonyítva az egyik legnagyobb relatív csökkenés és hanyatlás tendencili mutatkoztak. Mik lehetnek ennek az okai? Talán kezdjük azzal, hogy a gimnáziumi ;orcsoporton belül fokozatosan csökken a magyar nemzetiségűek aránya, melyet főleg a ternészetes népszaporulat csökkenése és a növek/ő asszimiláció idéz elő. Nagyon fontos a relaív csökkenés szempontjából az is, hogy Szlo/ákiában 1990 és 2002 között 33 új állami, 45 :gyházi és 17 magángimnáziumot alapítottak, isszesen 95-öt, a magyar nyelvű oktatást nyújó gimnáziumok száma viszont ez idő alatt csupán 7-tel (1+5+1) nőtt. Hasonlóak az arányok az új osztályok számának tekintetében is. A magyar nemzeti kisebbségen belül még mindig kisebb az igény a művelődés iránt, a magasabb képzettségi szint elérésének vágya is alacsonyabb, mint az országos viszonylatban tapasztalható. A megélhetési feltételek a magyarok által lakott területeken rosszabbak, mint az ország más területein, a munkanélküliség is magasabb. A megélhetési gondokkal küzdő magyar családok gyakran a kereseti lehetőségek kihasználását részesítik előnyben az iskolai képzéssel szemben. A magyar nemzeti kisebbség nem tudja kellőképpen mobilizálni belső politikai, kulturális, gazdasági tartalékait a magasabb művelődési szint elérése érdekében, nem képes a provinciális érdekeken túl megfogalmazni a magyar nemzeti kisebbség számára létfontosságú országos távlatokat, és képtelen azok megvalósítása érdekében egységesen fellépni. A magyar kisebbségre és annak politikai képviseletére az a feladat vár, hogy időben feltárja a kisebbségi lét szempontjából kedvezőtlen fejlődési tendenciákat, és stratégiákat alkosson azok negatív hatásainak mérséklésére, kivédésére” (21. táblázat). A Szlovákia és Magyarország között hoszszan elnyúló határ mentén a színvonalas magyarországi középiskolák konkurenciát jelentenek a szlovákiai magyar középiskoláknak. A szlovákiai magyar nemzetiségű tanulók számára a határon túli középfokú tanulmányok folytatására 2004. május 1 -je után még jobbak lesznek a feltételek. Ma még nem tudjuk, hogy az elkövetkező években hány szlovákiai magyar tanuló iratkozik be magyarországi középiskolába. A jelenlegi helyzet felmérése azonban jelzés értékű lehet. Ezért a Márai Sándor Alapítvány 2004 őszén 36 határ menti magyarországi gimnáziumtól kért adatokat arról, hány szlovákiai magyar diák tanult az ottani oktatási intézményben az elmúlt években. A körlevélre 19 iskola válaszolt. A beérkezett 19 iskolából 16 iskolában tanultak szlovákiai magyar diákok. Számuk az 1992-ben kimutatott 7-ről a 2003/2004-es tanévre 160-ra nőtt. A diákok többsége (132) négy határ menti város gimná-
