Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 209 os, jelentős (118 044) csökkenése ellenére az lapiskolák száma alig változott. Ez az alapis:olák integrációjának újabb hullámát vetíti előe, mert az iskolákra fordítható anyagi eszkö:ök nem teszik lehetővé az iskolák finanszíro:ását, az oktatás színvonalát elősegítő befekteéseket. A magyar tannyelvű iskolák, ill. ma;yar tannyelvű osztályokat működtető iskolák i szlovákiai alapiskolák 12,35%-át alkotják (teíát részesedésük országos viszonylatban még őssé nőtt is). Az alapiskolás tanulók száma Szlovákiában 1990 és 2002 között 16,39%-kal :sökkent, az osztályok száma viszont csak ,51%-kal. Ezzel szemben a magyar tannyelvű skolákban - többek között a korcsoportok nagyobb arányú csökkenése miatt - az említett dőszakban a tanulók számának csökkenése nagyobb, 18,71%-os volt. Az óvodás gyermekek esetéhez hasonlóan az dapiskolás tanulóknál is csökkenő tendenciát nutat a szlovák tannyelvű iskolába járó magyar íemzetiségű tanulók százalékos aránya és ternészetesen száma is. 1996-tól ez a tendencia a statisztikai adatok szerint már nem folytatódik. A magyar nyelvű alapiskolai oktatásban részesülő tanulók számának relatív növekedését nég azzal is alátámaszthatjuk, hogy míg 1990 ís 2002 között a magyar nemzetiségű alapiskoások száma 17 351-gyel, azaz 26,82%-kal csökkent, addig a magyar nyelven tanuló gyermekek száma csak 9058-cal, vagyis 18,71%kal lett kevesebb. Ugyanebben az időszakban a magyar nyelven tanuló magyar nemzetiségű alapiskolás gyermekek száma 9741-gyei, azaz 20,47%-kal lett kevesebb, azonban a szlovák nyelven tanuló magyar nemzetiségű alapiskolások száma lényegesen nagyobb mértékben, 7610-zel, azaz 44,48%-kal csökkent. Ebből adódóan a magyar nemzetiségű tanulók számbeli csökkenéséhez a szlovák nyelven tanuló magyar alapiskolások 43,86%-kal járultak hozzá annak ellenére, hogy az utóbbiak százalékos aránya kevéssel 20% fölött mozog. Érdekesnek mutatkozik az elkövetkező években megfigyelni, hogy a szlovák iskolákba járó magyar tanulók számának, de mindenekelőtt százalékos arányainak folyamatos csökkenését indította-e el a 2001 és 2002 közötti 1,63%-os csökkenés. Ha igen, akkor ez leginkább Magyarország részéről a határain túli magyarság támogatásának, esetleg az európai integrációs folyamatoknak a következményeként is felfogható. A statisztikai adatok elemzése alapján nehezen magyarázhatók az iskolai statisztikai évkönyvekben a magyar nemzetiségű tanulókra vonatkozó számadatok eltérései a népszámlálás által a magyar nemzetiségű tanulók alapiskolás (5-14) korcsoportjáról közölt adatoktól. Ez abban jelenik meg, hogy több a magyar nemzetiségű alapiskolás tanuló, mint amennyinek a korcsoport aránya szerint lenni kellene. Ez a jelenség 1995-től észlelhető. Csupán feltételezhetjük, hogy ezt többek között a kötelező iskolalátogatás miatt a magyar nemzetiségű tanulók nagyobb arányú csökkenése idézheti elő, tudniillik a magyar nemzetiségű alapiskolai tanulók között az országos adatokhoz viszonyítva magasabb a roma származásúak aránya, de erre csak mélyebb kutatások adhatják meg a választ. Mivel az alapiskolák látogatása kötelező, ezért itt sem a hiány, sem a többlet nem értelmezhető pozitív jelenségként. Olyan jelenségek is észlelhetők, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság jelentős részét a magyar romák alkotják, a szülők a magyar iskolákban meglevő magas roma jelenlét miatt inkább szlovák iskolába íratják gyermeküket. Ilyen körülmények között a tehetséges tanulók esetleges látványos eredményei vagy a külső támogatások sem hoznak sikereket a magyar tannyelvű iskolákba való beíratások terén. Fel kell készülni azonban egy várható új jelenségre is, amely az anyanyelvi oktatást és a szülőföldön való maradást állíthatja egymással szembe az európai integráció kapcsán. A hosszan elnyúló szlovák-magyar államhatár mentén élő szlovákiai magyarság gondolkodása ugyanis akár olyan irányt is vehet, hogy a szülők a szlovákiai magyar tannyelvű alapiskola elvégzése után magyarországi középiskolákba íratják gyermekeiket. E gyermekek jelentős része pedig nyilván a szlovákiai magyar kisebbség elveszített értelmiségi rétegét fogja gyarapítani. A magyar tannyelvű alapiskolai művelődésben az iskolák, osztályok, tanulók statisztikai számadatainak kedvező változásai valószí-
