Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

László Béla: A magyar oktatásügy

196 László Béla natív oktatásnak, vagyis az egyes tantárgyak szlovák nyelvű oktatásának bevezetését kocká­zatosnak tekinti, mivel ezek pedagógiai, mód­szertani, pszichológiai és nyelvi problémái nin­csenek megvizsgálva. Még az sem tisztázott szakmai szempontból, hogy mely tantárgyak al­kalmasak leginkább az alternatív oktatásra. A dokumentum figyelmeztet azokra a társadalmi és politikai következményekre is, az 1979-es és 1984-es tapasztalatok alapján, amelyeket az al­ternatív oktatás gyors hatalmi eszközökkel való bevezetése idézhet elő, ha nem veszik figyelem­be a szülők és diákok véleményét. Az intézkedé­si terv azonban nem veti el az alternatív oktatást, csupán annak fokozatos bevezetését javasolja. Ennek első lépéseként azt javasolja, hogy peda­gógusok, pszichológusok, szociológusok és más szakemberek dolgozzák ki az alternatív oktatás kísérleti anyagát úgy, hogy a kísérleteket az 1993/1994-es tanévben el lehessen kezdeni.41 Nincsenek ismereteink olyan agyag elkészü­léséről, amely lehetőséget adott volna az alterna­tív oktatás akár kísérleti bevezetésére. A kilenc­venes évek első felében kialakult szlovák-ma­gyar politikai, etnikai szembenállás konfliktusos volta lehetetlenné tette, hogy magyar szakembe­rek részt vegyenek ilyen kísérleti anyag elkészí­tésében, és magyar tannyelvű iskolák vállalják a kísérletek lebonyolítását. Ezek nélkül pedig az alternatív oktatást nem lehet szakmailag elfo­gadható szinten elkészíteni, kikísérletezni. Az adott politikai és társadalmi helyzetben kezdet­től fogva semmi esélye sem volt az alternatív ok­tatás szakmailag elfogadható szinten, transzpa­rens módon történő bevezetésének. Az alternatív oktatás szakmai körültekintést igénylő bevezetése a megvalósítási tervekben körvonalazódó feltételek mellett háttérbe szo­rult, mivel nem volt valós lehetőség a szüksé­ges szakmai anyag kidolgozására, és annak megvalósítása is hosszú időt vett volna igény­be. Ezért a gyors politikai megoldások kerültek előtérbe. E célból a nemzetiségileg vegyes la­kosságú területek iskolaügyével foglalkozó fő­osztály már 1992-ben elkészítette az alternatív oktatás bevezetésének újabb módozatát, amely a vegyes lakosságú területeken iskolák és okta­tási intézmények létesítéséhez és működtetésé­hez kiadott 1991-es elvek módosításán ala­pult.42 Az erre a célra készített dokumentumot a konnány Nemzetiségi Tanácsa 1992. novembei 5-én megtárgyalta. Ez már világosan mutatta, hogy komoly kormányzati szándék van az alter­natív oktatás gyors és frontális bevezetésére.43 A módosítás egyik szembetűnő eleme, hogy a vegyes lakosságú területeken a kormányzat meg akarja tartani felügyeletét az iskolák és más oktatási intézmények létesítése és működ­tetése, az oktatási hálózatba történő besorolása fölött. Ezt azért teszi, mert e területeken az is­kolák sajátos helyzete folytán könnyen a helyi nemzetiségi politika függvényévé válhatnak, ami annak a veszélyével jár, hogy nem szakmai jellegű döntésekre kerülhet sor az oktatásügy terén. Ezzel lényegében a kormányzat az or­szág egyes területein különböző módon kíván­ja befolyását gyakorolni, és a vegyes lakosságú területeken az oktatási önkormányzatiság ki­alakulását szeretné megakadályozni, ami jogi szempontból hosszú távon tarthatatlan. A módosítás lényege az volt, hogy a már em­lített három iskolatípus mellett egy negyedik is­kolatípus (vagy osztályok) alapítását is lehetővé tette volna, amelyekben némely társadalom­vagy természettudományi tantárgyat a tanítási nyelvtől eltérő nyelven is oktatnának. A magyar iskolák esetében ez természetesen a szlovák nyelv lett volna. Ha e javaslatot összehasonlítjuk az 1979-es és 1984-es törvényjavaslattal, akkor azonnal szembetűnő a közöttük levő hasonlóság, mert senki sem tételezné fel a mai Szlovákiában azt, hogy a szlovák tannyelvű iskolákban vagy osztályokban némely tantárgyat magyarul oktat­nának az ott tanuló nagyszámú magyar nemzeti­ségű diák kérésére. Tehát az 1989-es fordulat után az említett módosító javaslattal indította el az államhatalom 1992 őszén az alternatív isko­lák alapítását, ill. a magyar tannyelvű iskoláknak alternatív iskolákká történő átalakítását célzó el­képzelések megvalósítását. A tiltakozások azonnal elkezdődtek: már 1993. január 22-én a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága elutasítóan foglal állást az ügyben,44 a Szlovákiai Magyar írók Társasá­ga éles hangú tiltakozást tesz közre 1993. feb­ruár 11-én stb. A tiltakozások, a tiltakozó meg­

Next

/
Thumbnails
Contents