Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Fazekas József - Hunčik Péter: Előszó
Előszó 17 események alakításában. A magyarok szerepvállalását mind a hazai, mind pedig a külföldi kiadványok csak marginálisan említik, s gyakran csak a mellékelt fényképdokumentációból derül ki, hogy ismert szlovákiai magyar művészek, értelmiségiek is az események aktív részesei voltak. A külföldi kiadványok esetében ez érthető is, hiszen azok elsősorban cseh és szlovák forrásanyagokra támaszkodnak munkájuk során. A Mečiar-konnányzat kulminálása idején, 1995-ben a Márai Sándor Alapítványban született meg az a gondolat, hogy egy összefoglaló jelentést kell készíteni a szlovák társadalomról. Akkoriban Szlovákia már régen eltávolodott azoktól a kül- és belpolitikai célkitűzésektől, melyek 1989 novemberében és decemberében fogalmazódtak meg. Az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás esélye a minimálisra csökkent, a nyugat-európai országok és az USA politikusai egyre növekvő szkepticizmussal szemlélték a Mečiar-kormányzat demokratikusnak semmiképpen nem nevezhető lépéseit. A Márai Sándor Alapítvány által 1996-ban szlovák nyelven kiadott Slovensko 1995. Súhrnná správa o stave spoločnosti (Szlovákia 1995. Összefoglaló jelentés a társadalom állapotáról) című könyve, valamint ennek egy évvel később megjelent angol nyelvű változata hatalmas visszhangot váltott ki itthon és külföldön egyaránt. A recenziók elsősorban azt emelték ki, hogy az országban igenis létezik egy másként gondolkozó értelmiségi réteg, amely képes pontosan diagnosztizálni Szlovákia problémáit, objektív képet rajzolni a Csehszlovákia szétválása utáni évek szlovákiai történéseiről - mintegy tükröt tartva a szlovák társadalom elé. A könyv ugyanakkor a külföldi szakemberek, potenciális beruházók, vállalkozók számára is fontos információkat tartalmazott. Még a kormányhoz hű kritikusok sem tudtak a könyv megállapításaival vitatkozni, pedig a szerzők döntő többsége nem a Mečiar-rendszer híve volt, a kötet tanulmányai ugyanis a hivatalos adatokra támaszkodva tényszerűen dolgozták fel a társadalmi és gazdasági élet egyes szegmenseit. A Slovensko 1995 és a Közéleti Kérdések Intézete (Inštitút pre verejné otázky) kiadásában évenként megjelenő folytatásai a legtöbbet használt és idézett könyvek lettek Szlovákiáról külföldön. Már ekkor felmerült egy olyan könyv kiadásának szükségessége, amely a szlovákiai magyarságról ad a tényekre alapozó átfogó képet. Az 1998-as parlamenti választásnak sorsfordító szerepe volt az ország életében. A Mečiar-rendszert leváltó, európai orientáltságú, a reformok szükségességét nemcsak szavakban hirdető, de az azzal együtt járó átmeneti nehézségeket és népszerűtlen intézkedéseket is felvállaló Dzurinda-kormányzat tevékenységének eredményeképp Szlovákia számára ismét elérhető közelségbe került az európai és az euroatlanti integráció. Sokak meglepetésére az oly sokat bírált kormánykoalíció pártjai, egy kivétellel, a 2002- es parlamenti választáson is jól szerepeltek, így az 1998-ban beindult integrációs folyamat tovább folytatódott. Szlovákia 2002 decemberében a NATO tagja lett, 2004. május 1-jén pedig (további kilenc országgal együtt) az Európai Unióhoz csatlakozott. A most közreadott munka első kötete így a rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig tartó tizenöt év eseményekben gazdag történéseit, társadalmi-gazdasági és kulturális életét foglalja össze a szlovákiai magyarság optikáján keresztül szemlélve. Ha terveink szerint öt év múlva (immár uniós népességcsoportként) újra feltérképezzük a szlovákiai magyarság helyzetét, akkor arra is választ kereshetünk, hogyan hatott az új helyzet a jelenleg legnagyobb létszámú őshonos (autochton) uniós kisebbségre, a szlovákiai magyarokra. Egy ilyen összehasonlítás vélhetően hiteles képet nyújt majd az európai uniós kisebbségvédelmi rendszer hatékonyságáról, és ami nem kevésbé fontos, hasznos tanulsággal szolgálhat a Kárpát-medencében élő többi, jelenleg még az Európai Unión kívül élő magyar kisebbség számára a csatlakozási szerződések előkészítése, esetleg a hatékonyabb kisebbségvédelmi rendszer kialakítása során. A könyv felépítése, belső szerkezete az Európa-szerte ismert és közkedvelt „összefoglaló jelentés” elvárásaihoz igazodik, igaz, azzal a
