Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 159 iek is településszerkezetileg jelentős mértéken eltérő jellegzetességekkel rendelkeznek. !. A NÉPSZÁMLÁLÁSI ÉS A NÉPMOZGALMI STATISZTIKA KÖLCSÖNHATÁIAI t. lakosság számában végbement természetes :s mechanikus változásokról a népmozgalmi tatisztika éves lebontású adatsorai nyújtanak irtékes információt, kiegészítést. A demográíai statisztika a két népszámlálás közti idözakban a népmozgalmi adatok alapján aktuaizálja a népszámlálási adatsorokat. A népmozgalmi kimutatások jelentősége azonban ennél óval nagyobb: lehetővé teszik a tízévenként negrendezett népszámlálásokból hiányzó válozások dinamikájának valósabb megközelítélét, másrészt, mivel más módszerrel vizsgálja i népesség számának alakulását, alkalmat íyújt a népszámlálási adatok bizonyos kontolljára is. Az összlakosság népszámlálások által kinutatott népességnövekedése - legalábbis a csehszlovák gyakorlatban - elfogadható ponossággal megegyezik a tényleges szaporodás;al, a lakosság természetes szaporodásának (a jzületések és elhalálozások különbségeinek) és nigrációjának (az adott területre történő bevándorlás, illetve elvándorlás különbségének) öszizegével. Ennek egyik feltétele, hogy az ún. ,rejtett migráció” nagysága ne haladjon meg ;gy bizonyos értéket.19 Az összlakosság viszonylatában a népszámálási adatsorok és a népmozgalmi egyenleg - ;lsősorban a rejtett migrációból származó pon:atlanságoktól eltekintve - megközelítőleg azonos eredményekhez vezetnek. A lakosság nemzetiségek szerinti megoszlásánál ez a két módszer eltérő eredményeket nyújt, hiszen a népmozgalmi adatsorok nem rögzítik, nem is rögzíthetik a nemzet(iség)váltást, az asszimilációs folyamatokat. A két megközelítés különbségei tehát számszerűleg is kimutatják egy-egy adott nemzetiséghez, népcsoporthoz tartozók körében lezajló nemzetiségcserék nagyságát, jelenlétét. így válnak legalább részben láthatóvá, megfoghatóvá azok a folyamatok, amelyek egyébként csak más társadalomtudományi megközelítés révén lennének úgy-ahogy megközelíthetőek. A magyar népesség lélekszámának és demográfiai megoszlásának alakulását a népmozgalmi statisztikák alapján mélyrehatóbban tanulmányozhatjuk, és egyfajta kísérletet tehetünk az elkövetkező években várható folyamatok, változások felbecsülésére is. Persze minden ilyen becslés bizonyos alapfeltételek meglétéből, változatlanságából indul ki, s ha ezek a feltételek megváltoznak, az előrejelzés is módosításra szorul. A népmozgalmi statisztikával kapcsolatban szükséges egy nem elhanyagolható észrevételt tenni: megbízhatósága - legalábbis a nemzetiségi hovatartozást illetően - már az adatfelvétel módszeréből adódóan is kisebb, mint a népszámlálási eredményeké. A továbbiakban összefoglalóan ismertetjük a házasságkötések és válások, a természetes szaporodás (a születések és elhalálozások egyenlege), a mechanikus népmozgások számának alakulását és ezek egyes kölcsönös öszszefüggéseit az ötvenes évektől napjainkig, majd részletesebben elemezzük a kilencvenes évek népmozgalmát, ezáltal is igyekezve megvilágítani az elmúlt évtized népességváltozásainak mélyebb összefüggéseit. 9. A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS VÁLÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A magyar lakosság népmozgalmának ismertetését a házasságkötések számának alakulásával kezdjük, mivel a házasulok száma meghatározó mértékben befolyásolja a vizsgált népesség termékenységének alakulását. Mint már jeleztük, a lakosság természetes népmozgalmáról nemzetiségi bontású adatokkal a Szlovák Köztársaság időszakából csak korlátozott összetételben rendelkezünk. Többek között a házasságok nemzetiségi bontású adatai csak 1991-ig állnak rendelkezésünkre. A házasságkötések számának alakulását a házasulandó korosztályok nagysága, valamint a mindenkori társadalmi-gazdasági körülmények
