Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Hamberger Judit: A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban
A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban 117 kormányzati szerepben is képesek voltak arra, hogy ha akár a pillanatnyi, akár a távlati helyzet úgy követelte meg, a nemzeti identitásuk szempontjából elsődleges célokat háttérbe szorítsák, Ezt mindenekelőtt annak érdekében tették meg, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok szlovák politikai hibák miatt ne szenvedjenek kárt. Ezért szlovák oldalról kaptak némi dicséretet. A Magyar Koalíció Pártjának a szlovák kormányban való részvétele nem csak szimbolikus jelentőséggel bír. Üzenet volt kifelé a nemzetközi színtérre, és befelé, a szlovák társadalom felé is. Kifelé az integrációpárti politika megerősödésének, befelé a demokratikus politikai irányítás, a parlamentáris demokrácia elveinek betartására irányuló közös akaratnak a kifejezése volt. Az MKP kisebbségi pártként részt vesz és részt vállal a szélesebb értelemben vett társadalmi problémák megoldásában, és nem csupán a magyar kisebbség etnikai problémáival foglalkozik. Ez segíti a demokratikusan gondolkodó szlovákok magyarokkal szembeni bizalmatlanságának leküzdését. A magyarok kormányban való részvétele a szlovákok szemében lassan módosítja a magyarokról alkotott képet. Az ár és az erőfeszítés nagy, az eredmény, a hozadék kicsi. De a legfőbb tét az integráció, az ország megítélése, és ezt tartja szem előtt az MKP. Azt, hogy ez kevés vagy sok, csak középtávon lehet megítélni. Rövidtávon az ítéletek eltérőek, egymással ellentétesek. Van, aki szerint helyes volt, hogy a koalícióban maradtak és kitartottak benne szinte a teljes politikai arculat elvesztéséig, van, aki szerint a magyar politikai vezetés ezzel sokat veszített. A felmérések szerint azonban a szlovákiai magyarok nagyobbik része azt támogatja, hogy a magyarok maradjanak a koalícióban. Az is eredmény, hogy a magyarellenesség intenzitása hivatalos szinten csökkent, ami visszahatott a társadalomra is. Kevesebb idegesség, hisztéria kísért számos olyan magyar megnyilvánulást, amelyet korábban, a Mečiarkormányzatok meglovagoltak. Bár a megtett lépések nem nagyok, mégis megindult az a folyamat, amely rendkívül fontos a szlovákmagyar viszonyban, különösen a szlovák többség és a magyar kisebbség viszonyában. Azzal, hogy az MKP tagja lett a szlovák kormánynak, a szlovákok tettek egy előzékeny lépést a magyarok felé, a magyarok pedig bebizonyították, hogy nem szlovákellenesek. Az MKP bebizonyította, hogy nemcsak a magyar kisebbség érdekeinek képviseletére, hanem országos politikára is képes és alkalmas. Az MKP kormányzati szerepének két fontos eredménye van: az egyik, hogy a nyugati integrációs intézmények előtt Szlovákiát „szalonképesebbé” és elfogadhatóbbá tette, a másik az, hogy a szlovákok egy részét megszabadította a görcsös magyarellenes komplexustól, tehát csökkentette a magyarokkal szembeni bizalmatlanságot. Az MKP kormányzati politizálásának világos üzenete, hogy megértette: az ország integrációs céljai előbbre valóak, mint a nemzeti identitás minden területen való következetes védelme. Az ország integrációja ugyanis nemcsak a szlovákoknak, hanem a szlovákiai (és a magyarországi) magyaroknak is létérdeke. Az MKP egyértelmű integrációpárti politikát folytat, és támogatja a V4-ek szoros együttműködését, benne különösen Szlovákia és Magyarország szoros együttműködését.34 (Az 1999. májusi visegrádi csúcsértekezlet Pozsonyban egyúttal a szlovák-magyar kapcsolatok újjáélesztését is jelentette.) Az ország EU- és NATO-tagságát olyanként üdvözli, amely a magyar kisebbség helyzetét javítja, biztosabbá teszi. A magyarok kormányba való bevonása a jobb szlovák-magyar hivatalos viszony politikai és személyi alapfeltételét is megteremtette a legmagasabb szinten. 1998 novemberétől a kapcsolatok intenzívekké váltak, és elkezdték teljesíteni az alapszerződésben lefektetett kapcsolati és kölcsönösségi elvárásokat, közöttük a vegyes bizottságok felállítását és működését is. A bősi vízi erőmű körüli feszültségek lecsillapodtak, az együttműködés többféle szintje és formája valósult meg. Az első kormányzati ciklusban az MKP szerepét és eredményeit értékelte a kisebbségi problémakört jól ismerő Ondrej Dostál is. Véleménye szerint Dzurinda első kormányának
