Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Szarka László: Kisebbségi többpártrendszer és közösségépítés (A szlovákiai magyar politikai pártok működése 1989 - 1998)
96 Szarka László a kultúra és a helyi politizálás szintjein már huzamosabb ideje működő önkormányzati szerkezetek hasznosak, modellértékűek, és a nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják vissza, hogy a kisebbségek sokkal nagyobb mértékben azonosulnak befogadó államukkal abban az esetben, ha a többség-kisebbség viszony szabályozásában az önkormányzatiság alapelvei érvényesülhetnek. A kisebbségi pártoknak, politikusoknak nélkülözhetetlenül fontos helyük és szerepük van a kisebbségi és regionális önkormányzati rendszerek fokozatos kiépítésében. Ehhez a kisebbségi politizálás hiányzó intézményi elemeit (az önkormányzatra vonatkozó szabályok, törvények megalkotására, az autonóm intézmények munkájának ellenőrzésére hivatott belső parlament funkcióját ellátó „nemzeti tanács”, a belső választás intézményét stb.) létre kellene hozni. Az etnikai pártok szakpolitikai tevékenységének egyre nagyobb részét az autonómiamodell politikai gyakorlatában szükségképpen egyre inkább az önkormányzati tanácsok, regionális, illetve szakmai testületek végzik el. Az etnikai, etnoregionális pártok ideális esetben egyre szorosabban együttműködnek ezekkel a testületekkel, egymás munkáját kölcsönösen és folyamatosan ellenőrzik, és a programalkotó, tervező feladatokat együttesen látják el. Az etnikai, etnoregionális pártokat ugyanis éppen az különbözteti meg leginkább a hagyományos ideológiai vagy néppártoktól, hogy választói bázisuk stabilitását a nyelvi-kulturális, illetve regionális paraméterekkel jól körülírható közösség állandósága biztosítja, ami azonban a közösséggel szemben folyamatos kapcsolattartást és a közösségépítés, közösségfejlesztés igényeinek maximális kiszolgálását is feltételezi. Mindeközben a kisebbségek által lakott régiók érdekeit szem előtt tartva a többségi nemzet és az anyaország kormányaival, pártjaival, valamint az európai intézményekkel kialakított kapcsolataikban nem az elszigetelődés, hanem az interetnikus és a határokon átnyúló együttműködés irányában alakítják a kisebbségi közösség jövőjét. Ennek megfelelően olyan integrált gazdasági, kulturális, oktatási intézményrendszerek kialakításában érdekeltek, amelyek nyitottságukkal és több lábon álló, többféle pénzügyi forrásból táplálkozó szerkezetükkel versenyképesek lehetnek a többségi és az anyaországi, illetve a nemzetközi gazdasági, kulturális és oktatási mezőnyben. JEGYZETEK 1. Az 1968-1969. évi változásokról és a Husákidőszak kisebbségi joggyakorlatáról lásd Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig. Pozsony/Bratislava, Madách Kiadó, 1990; uő: Közel a jog asztalához. Pozsony/Bratislava, Madách Kiadó, 1992; uő: Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában. Pozsony, Madách-Posonium, 1994. A Jogvédő Bizottságról lásd Duray Miklós: (szerk): Kettős elnyomásban. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és jogvédelméről 1978-1988. New York, Hungarian Human Rights Foundation-Püski, 1989. A Független Magyar Kezdeményezés 1989. november 24-i elvi nyilatkozata a Jogvédő Bizottságot elődjének tekintette „mint az elmúlt két évtizedben a magyar kisebbség egyetlen független érdekvédelmi kezdeményezését. Ugyanakkor kinyilvánítja, hogy nem kíván annak helyébe lépni, mert úgy véli, az egyéni és kollektív jogok védelmének erre a formájára a jövőben is szükség lesz.” Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja. H. n. [Pozsony], Magyar Polgári Párt, 1992, 106. p. 2. A csehszlovákiai hatalom- és rendszerváltás történetéhez lásd Dva roky politickej slobody. Bratislava, Nadácia RaPaMaN, 1992; Slovensko a jeho premeny na začiatku 90. rokov. Spoločnosť, veda a technika. Bratislava, Sociologický ústav SAV, 1994; Hamberger Judit: Csehszlovákia szétválása. Egy föderációs kísérlet kudarca. Budapest, Teleki László Alapítvány, 1997; uő: Szlovákokról és csehekről magyar szemmel. Pozsony, Kalligram, 2000. 3. Az FMK megalakulásáról lásd Elbeszélt történelem. A rendszerváltás évei. Horváth Gabriella és Öllős László interjúja Tóth Károllyal, illetve Barak Lászlóval. Fórum Társadalomtudományi
