Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
A magyar pártok programjai 57 mában fogadták el, hogy azt az MKP sem a kormányban, sem a parlamentben nem támogatta. A 2002-es parlamenti választásokon az MKP a szavazatok 11,16%-át szerzi meg, és 20 képviselőt juttat a parlamentbe. A párt a kormánykoalíció tagjává válik. Az MKP parlamenti képviselői - Albert Sándor, Bárdos Gyula, Bastmák Tibor, Bauer Edit, Bugár Béla (a parlament alelnöke), Dolník Erzsébet, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Farkas Iván, Farkas Pál, Gál Gábor, Hamerlik Richárd, Hama István, Komlósy Zsolt, Köteles László, Ladányi Lajos, A. Nagy László, Pásztor István, Sárközy Klára, Szigeti János. A párt adja a szlovák parlament egyik alelnökét (Bugár Béla), a pénzügyi és költségvetési bizottság elnökét (Farkas Pál), valamint az emberi jogi, nemzetiségi és nőjogi bizottság elnökét (A. Nagy László). Csáky Pál lesz a kormány alelnöke az európai integráció és kisebbségi jogok hatáskörrel, Miklós László környezetvédelmi, Gyurovszky László régiófejlesztési és építésügyi, Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter lesz. Emellett hat államtitkári posztot is kap a párt: Podstránsky Vladimil a pénzügyminisztérium, Szigeti László az oktatási minisztérium, Pomóthy László a gazdasági minisztérium, Lukács Zsolt a régiófejlesztési minisztérium, Berényi József a külügyminisztérium, Kvarda József pedig a kulturális minisztérium államtitkára lesz. Az MKP a 2002-es önkormányzati választásokon 233 polgármesteri helyet szerez (8%), valamint 2050 képviselői mandátumhoz jut (9,54%). 2. PÁRTPROGRAMOK 2.1. A Független Magyar Kezdeményezés programja Az FMK első programdokumentumai a rendszerváltás és a nemzetiségi jogok összekapcsolásának programját fogalmazzák meg. Ennek kapcsán a demokraták szövetségét hirdetik nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. „Közös történelmünk során együtt kezdtük a forradalmat a szlovák demokrata erőkkel, és ma is együtt vívjuk a totalitárius állam ellen.”6 Az FMK szerint csak akkor lesz igazi demokrácia Közép-Európában, ha az itt élő kis nemzetek összefognak, és együtt küzdenek tagjaik emberi, polgári és „kollektív nemzeti jogaiért”. A program a „Kik vagyunk?” kérdésére azt válaszolja: egyrészt demokraták, másrészt magyarok. Demokraták, mivel annak a liberális eszmekömek a képviselői, amely az egyén szabadságát tekinti legfőbb és az embertől elidegeníthetetlen értéknek. Igazi demokráciát csak differenciált politikai viszonyok közt lehet építeni. Kollektivista viszonyok közepette pedig kiváltképpen fontos az egyén szabadságának védelme. A „magyarok vagyunk” rövid értelmezése az alábbi. A forradalom után először fogalmazódik meg politikailag, hogy „A csehszlovákiai magyarság a magyar nemzet része”. A kérdést a program emberi jogi értelmezésben adja, mivel a nemzeti hovatartozást emberi jogként értelmezi, s ebből következően a csehszlovákiai magyarokat az ország egyenjogú polgárainak tekinti, s így az állam alkotóinak. Visszautasítja azt a korábbi rendszerben hangoztatott álláspontot, amely a csehszlovákiai magyarságot a többségi nemzetbe integrált szociális-etnikai jelenségnek fogja fel, és a magyarok emberi jogai megsértésének tekinti a sajátosságaik felszámolására irányuló törekvéseket. Leszögezi, hogy „a nacionalista demokrácia nem demokrácia. Emberi, polgári és nemzeti jogegyenlőség nélkül nincs szabadság.” A program tehát az emberi és polgári jogokhoz kapcsolja a nemzeti jogokat is. Maga a sorrendiség azonban a szlovákiai magyarok körében hosszú politikai vitáknak nyitott teret. Ugyanakkor ez a szervezet a rendszerváltás fogalma alatt nemcsak az ország politikai rendszerének transzformációját, hanem a szlovákiai magyarok intézményrendszerének megváltoztatását is értette.7 Mindenekelőtt a Csemadok korábbi politikai szerepének, szerkezetének és funkciójának kérdésében kívánt változást elérni. Konkrétan el kívánta választani a társadalmi szervezeteket a politikai pártoktól, azaz a politikától közvetlenül nem függő, a politika által nem uralt, differenciált és a politika által part
