Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Varga Sándor: A Csemadok történetének rövid áttekintése
410 Varga Sándor Ezt követően az 1991-es közgyűlésen a szervezet új alapszabályt fogadott el, és megváltoztatta nevét is. Jogállását tekintve pedig, a rendszerváltozást követő előírásokhoz alkalmazkodva, a társulásokról szóló 1990-ben elfogadott törvény értelmében civil szervezetként jegyeztették be a Csemadokot, amely mindmáig érvényes. A Csemadok megnevezése a következő változásokon ment át: 1949-1966: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete; 1966-1969: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége; 1969-1971: Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség; 1971-1990: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége; 1990-1993: Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége; 1993—: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csemadok. A későbbi megnevezések esetében a mindennapi használatban általában a Csemadok mozaikszót használták rövidítésként annak ellenére, hogy az új elnevezések mozaikszava már nem volt vele azonos. A Csemadok megnevezés viszont annyira beivódott a köztudatba, hogy célszerűtlen lett volna használatát megszüntetni. A Csemadok megnevezés az elmúlt évtizedekben a szlovákiai magyar azonosságtudat szinonimájává vált csakúgy, mint maga a szervezet. A közös múlt, a közös sors, a közös gondok a szlovákiai magyarság tudatában erős összetartozási érzést váltottak ki, s ennek szervezeti megtestesítője lett a Csemadok. így vált a Csemadok a felvidéki magyarság közösségi összetartozásának szimbólumává, amely mindmáig hat, és háttérbe szorítja a szervezet életében kezdetekben meglevő dogmatikusjelenségeket is. A Csemadok országos vezetésében szintén változások történtek. Az 1991-es közgyűlésen Bauer Győző akadémikust, a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézetének igazgatóját választották elnökké, aki 1997-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az 1997-es közgyűlés Kolár Péter mérnököt, a kassai Thália Színház igazgatóját választotta meg elnöknek, 2000-től pedig Kvarda József parlamenti képviselő töltötte be az elnöki tisztséget. A szervezet új elnököt a 2003-as közgyűlésen választott ismét, Száraz József volt udvardi polgármester személyében. Csehszlovákia kettéválása után a Csemadok civil szervezeti státusa lehetővé tette a szlovák kormányzati szervek számára, hogy megszüntessék a szervezet alanyi jogon történő támogatását. A Mečiar-kormány, kihasználva a lehetőséget, 1994-ben 60 százalékkal csökkentette a szervezet költségvetésből történő finanszírozását, 1995-ben pedig teljesen megszüntette azt. Azóta a Csemadok állandó anyagi gondokkal küzdve redukált módon végzi munkáját. Miután megszűnt az állami támogatás, a Csemadok szinte valamennyi dolgozóját kénytelen volt elbocsátani. Területi (járási) szervei és irodái gazdaságilag önállósodtak, és maguk gondoskodnak az irodák fenntartásáról és rendezvényeik finanszírozásáról. A kilencvenes évek elejétől a Csemadok szervezeti struktúrájáról leváltak és önállósodtak az egyes kulturális szakmai szervezetek és társaságok, amelyek addig a szövetség keretében fejtették ki tevékenységüket. A szövetség központi rendezvényeinek lebonyolítását az utóbbi öt-hat évben - a gombaszögi kulturális ünnepséget kivéve - fokozatosan átvették a területi szervek és alapszervezetek. A súlyos anyagi gondok és nehézségek ellenére is azt állapíthatjuk meg, hogy még napjainkban is a Csemadok rendelkezik a legmegbízhatóbb országos struktúrával és mozgósító erővel, amelyre a Magyar Koalíció Pártja is időnként támaszkodik, amikor a magyarság érdekében tömegmegmozdulásra van szükség. A szövetség behálózza Dél- és Délkelet-Szlovákia szinte egész területét a magyar határ mentén, ahol több mint 500 olyan település van, ahol a magyarság számaránya 10 százalék fölött van. A Csemadok jelenleg 16 területi és egy központi irodát működtet. Ezek 396 alapszervezet és mintegy 50 ezer tag tevékenységét koordinálják. Úgy tűnik, hogy a szövetség kulturális, civil szervezetként lassan megtalálja helyét a szlovákiai magyar társadalmi életben, ahol szükség esetén kultúrájának, identitásának megtartása, valamint nemzetiségi jogai-
