Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

A. Kis Béla: A szlovákiai református keresztyén egyház

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 383 hogy a Kárpát-medencében már csupán Komá­romban folyik levelező szakon református lel­készképzés. Az Akadémiai Kari Tanács dönté­se értelmében 2003-tól hat év a teológusok ta­nulmányi ideje, ami vonatkozik a gyülekezeti szolgálatba 2003-ban kibocsátottakra is, akik segédlelkészként ténykedve gyakorlati tapasz­talatokat szereznek, de még további képzésen is részt kell venniük. A Calvin J. Teológiai Akadémia legfrissebb nagy sikere, hogy hosszú évek erőfeszítését kö­vetően sikerült betagolódnia a komáromi Selye János Egyetembe: 2004 szeptemberétől tehát akkreditált teológiai karként tevékenykedhet tovább. Ez az előrelépés a teológia presztízsén túl az eddig vállalt anyagi terhek vonatkozásá­ban sem elhanyagolható: ugyanis eltérően a többi bejegyzett szlovákiai egyháztól, a refor­mátus lelkészek képzése eddig nem az állami költségvetés, hanem a gyülekezetek és a - fő­ként külföldi: holland, német, svájci - támoga­tók, segélyszervezetek terhére történt. A Calvin J. Teológiai Akadémia iratmissziós céllal és anyagi helyzetének jobbítására 1992 tavaszától református könyvesboltot is működtet. A Calvin J. Teológiai Akadémiának jelen­leg hét tanszéke van (ószövetségi, újszövetségi, egyháztörténeti, rendszeres teológiai, gyakorla­ti teológiai, vallás- és filozófiatörténeti, nyel­vi). Tervei közt a nappali tagozatos, egyetemi szintű katechétaképzés beindítása is szerepel, ami ötéves tanulmányi időt feltételez. Kezdet­ben két év volt a tanulmányi idő, ez később fo­kozatosan három, majd négy évre növekedett. Ez az elképzelés azért is örvendetes, mert míg az 1993/1994-es tanévben csak az alapiskolák felső tagozatán lett a hittan kötelezően választ­ható tantárgy, a 2004/2005-ös tanévtől - szin­tén az etika mellett - már az alsó tagozaton is az lesz, ez pedig további hittantanárok munká­ba állítását követeli meg. A teológusok ún. kiszállásokon, teológus­napokon tartják a kapcsolatot a gyülekezetek­kel. 1993 óta a volt püspöklakás átalakításával nyert korszerű diákotthon áll rendelkezésükre. 1999-ben a Calvin J. Teológiai Akadémia újon­nan épült könyvtárát is átadták, melynek jelen­leg mintegy 20 ezer kötete van. Az épület kon­ferenciák és akadémiai alkalmak megrendezé­sére is szolgál. Mivel 1989-et követően megnőtt az érdek­lődés a teológiai tanulmányok iránt, s Prága és a pozsonyi evangélikus teológia mellett Buda­pest, Debrecen és Sárospatak is fogadta a szlo­vákiai református diákokat, a Zsinat 1995-ben úgy határozott, hogy azok a diákok, akik más teológián szeretnének tanulni, előbb a Calvin J. Teológiai Akadémián felvételizzenek, ha azt akarják, hogy az SZRKE elismerje őket teoló­gusainak. A hitoktatók képzése nem sokkal Komárom után a keleti országrészben is megkezdődött: Kassán az 1992/1993-as akadémiai évtől a ko­máromi intézet kihelyezett részlegeként, társis­kolájaként működik a Katechetikai Szeminári­um, ahol az oktatás nyelve a magyar és a szlo­vák. Első igazgatója Varga Béla püspökhelyet­tes, kassai lelkész lett, őt Gyüre Zoltán felsőlán­­ci lelkipásztor követte, nyugdíjba vonulása után 2001-ben Orémus Zoltán kassai lelkipásztor lett az új igazgató. Kassán eddig mintegy 70 kate­chéta végzett a magyar, míg mintegy 50 a szlo­vák tagozaton. Itt a tanulmányi idő három év. A komáromi Katechetikai Szemináriumban még a megalapítása után megkezdett kántor­képzés 1998-tól Mórocz Ildikónak, a komáro­mi egyházmegye ének- és zeneügyi előadójá­nak és Fekete Vince zenepedagógusnak a veze­tésével (aki 1996 és 2002 között az SZRKE főgondnokhelyettese volt) sokkal intenzíveb­ben folyik: nyaranta, főként magyarországi szakemberek bevonásával, háromhetes kántor­képző tanfolyamokat szerveznek. Az első kán­tori okleveleket, szám szerint négyet, 2002-ben adták ki. 3.5. Restitúció Az egyházakkal és a vallási társaságokkal szemben elkövetett egyes vagyonjogi sérelmek enyhítéséről szóló 282/1993. számú törvény le­hetővé tette az egyházi vagyon restitúcióját, de azon ingatlanok körét is meghatározta, melyek nem szolgáltathatók vissza. A Zsinati Elnökségen készített összesítés szerint az SZRKE gyülekezetei 1945-ig 5171

Next

/
Thumbnails
Contents