Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
A. Kis Béla: A szlovákiai református keresztyén egyház
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 381 én, míg az ondava-hernádi 1994. január 27-én kezdte meg működését. 3.2. Tisztújítások A rendszerváltást követően csak részleges tisztújítás történt a református egyházban, az is csupán egyházmegyei szinten. Bár az egyházmegyéknek lehetőségük volt az általuk még a kommunizmusban megválasztott tisztségviselők visszahívására vagy megerősítésére (csak azokat lehetett megválasztani, akik megválasztásához az állam hozzájárult), az általános tisztújítás elmaradása mégis viszonylag komoly feszültségforrás volt egészen az első szabad választásokig. Az első teljes tisztújítás 1995-ben kezdődött a presbitériumok, majd az egyházmegyei tisztikarok, végül a Zsinat megújulásával. Az első szabadon választott Zsinat 1996. május 30-án Komáromban ült össze, s Erdélyi Géza hanvai lelkipásztort választotta püspökké. Az egyház főgondnoka Asszonyi Árpád (Nagykapos) lett. A hatéves választási ciklus leteltével 2002- ben ismét a presbitériumok újraválasztásával kezdődött az újabb hatéves választási időszak. A püspök, a főgondnok és helyetteseik választásáról időközben megalkotott törvény értelmében először választották az SZRKE legfelső vezetését, a Zsinati Elnökséget közvetlenül. A presbitériumok szavazataival ismét Erdélyi Géza (most már rimaszombati lelkészként) lett a püspök, főgondnokká pedig Koncsol Lászlót (Pozsony) választották a gyülekezetek. Az egyház legszűkebb vezetésébe a lelkészi és világi elnökön kívül egy-egy magyar és szlovák helyettesük tartozik: ők hatan alkotják a Zsinati Elnökséget. A Zsinati Tanácsnak rajtuk kívül még hat — a Zsinat által választott - tagja van, tehát tizenkét tagú. Az egyház legfelső törvényhozó és végrehajtó testületében, a Zsinatban az egyházmegyéknek lélekszámúk szerinti képviseletük van. Az így megválasztott képviselők száma 36 (fele lelkészi, fele világi), hozzájukjönnek a Zsinati Elnökség tagjai és a Calvin J. Teológiai Akadémia képviselője. Mivel a Zsinati Elnökség két tagját egyházmegyéje képviseletében is megválasztották, így jelenleg a Zsinatnak nem 43, hanem 41 szavazati joggal rendelkező tagja van. 3.3. A Zsinat megjelenítése, kül- és belföldi kapcsolatok A Zsinat munkáját bizottságok segítik. Számuk a legutolsó, 2003. december eleji zsinati döntés értelmében 11, mégpedig: gazdasági és építkezési, Partnerhilfe- és külügyi, műemlékvédelmi, missziói és diakóniai, jogi, teológiai, etikai, ének- és liturgiái, iskolaügyi és katechetikai, számvevő, sajtó- és médiabizottság. Az SZRKE tagja a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának (alelnöke Erdélyi Géza püspök), az Egyházak Világtanácsának, a Református Világszövetségnek, a Magyar Reformátusok Világszövetségének, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (lelkészi elnöke az SZRKE püspöke. Erdélyi Géza), az Európai Egyházak Konferenciájának. Az SZRKE arculata elmélyítéséhez hozzájárul 2000-ben megalkotott címere, melyet Pécsi L. Dániel budapesti heraldikus tervezett, az SZRKE kétnyelvű igei jelmondata magyarul így olvasható rajta: „Légy hű mindhalálig...” (Jel 2,10). Az SZRKE 2000 novemberében testvéregyházi szerződést kötött a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel. Ez az úttörő lépés példaértékű és követendő a Kárpát-medencei református egyháztestek számára. Az állam és az egyházak közti szerződés parlamenti elfogadása tennészetesen érintette a református egyházat is. A 2002 áprilisában aláírt dokumentum történelmi jelentőségű, mivel a külön jogállású katolikus egyházhoz hasonlóan egyenjogúsítja a kisebb felekezeteket. A szerződéses kapcsolat kiegészítéseként nagy szükség lenne az egyházak finanszírozásáról szóló törvény megalkotására, amelynek meghozatala a pártpolitikai érdekek különbözősége miatt évek óta vajúdik. 3.4. Iskolaügy Az iskolaügy az egyik olyan látványos területe az SZRKE tevékenységének, amely a lendület
