Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Peter Pažitny: Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota
Az egészségügy és a déli régiók lakosságának egészségi állapota 353 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM FIGYELEMBE VESZI A LAKOSSÁGI PRIORITÁSOKAT A jelenlegi egészségügyi trendek, a nem megfelelő alapvetések, a díjtalan egészségügyi ellátás, a túlságosan is szélesen értelmezett egészségügyi ellátási szabályok mellett mind a keresleti, mind a kínálati oldalon felesleg mutatkozik, egyúttal mindkét egészségügyi piaci tényező - pénzeszközökben kifejezve - meghaladja a reálisan rendelkezésre álló forrásokat, és azokra kétoldali nyomást fejt ki:15 kínálat > anyagi források < kereslet Korlátozottan rendelkezésre álló források esetén meg kell fogalmazni a társadalmi prioritásokat, tehát azt, mely betegségeket támogat teljes mértékben s melyeket csak részben a rendszer. A prioritások kijelölésének folyamata nagyon nehéz - politikai, technikai és etikai oldalról is -, főként ha figyelembe vesszük a rendszeren belüli nagyszámú érdekcsoport jelenlétét. A szlovák egészségügyi reform a betegség társadalmi relevanciája által meghatározott szolidaritási elvet támogatja, ugyanakkor figyelembe veszi a lakossági prioritásokat is. Az esetleges korrekciók során egyes fontos betegségeket a skálán följebb „tol”, az ún. nemzeti prioritások közé sorol (pl. fertőző betegségek, egyes nőgyógyászati beavatkozások). Az ún. nemzeti rangsor olyan jegyzék, melyben az egyes diagnózisok sorrendi helyét az adott betegség súlyos vagy kevésbé súlyos volta, társadalmi fontossága, illetve a gyógykezelés költségvonzata határozza meg. A listát egy adott ponton vonal osztja ketté, a „vonal alatt” elhelyezkedő diagnózisok esetében gondolkozhatunk a lakossági költség-hozzájáruláson. E rendszer igazságos volta abban rejlik, hogy azonos szükséglet esetén azonos ellátást garantál, nem azonos szükséglet esetén viszont az ellátás sem lesz azonos. A rendszer szolidáris a krónikus betegségben, a nagy anyagi ráfordítást igénylő betegségekben és a nem biztosítható diagnózisban szenvedő betegekkel. A másik oldalon, az ún. könnyebb kórképeknél azonban közvetlenül a betegre is terhel bizonyos mértékű anyagi felelősséget. 4. A DÉLI RÉGIÓK LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGYÉRTELMŰEN ROSSZABB A SZLOVÁKIAI ÁTLAGNÁL Az ún. déli régiókban élő lakosság egészségi állapotának értékelésekor az Egészségügyi Információs és Statisztikai Hivatal adatait vettük alapul, ezek értelmezésekor azonban elsősorban is az 1996. január 1-jétől érvényes új területi-közigazgatási struktúra következményeit kell tisztáznunk. A korábbi 38 járásból 79 új járás jött létre. Az ún. déli régióknak azokat a járásokat minősítjük, melyek közvetlenül határosak (vagy határosak voltak) Magyarországgal, s a járásban statisztikailag releváns a magyar lakosság aránya. Bár az említett területi-közigazgatási átszervezés a legtöbb déli régiót nem érintette, egyes járások esetében a változások mégis jelentősek. A tájékozódás megkönnyítését és az adatok időbeli összehasonlíthatóságát szolgálja az általunk javasolt ún. „transzmissziós” táblázat (3. táblázat), mely ugyan nem tükrözi az összes apróbb változást, de nagymértékben kielégíti az 1996 előtti és utáni adatok összevethetőségének követelményét. 3. táblázat Az ún. déli régiók (az egyes járások közötti kapcsolatok) az 1996-os közigazgatási átszervezés előtt és után A déli régiók 1996 előtt A déli régiók 1996 után Dunaszerdahely Dunaszerdahely Galánta Galánta Vágsellye Komárom Komárom Léva Léva Érsekújvár Érsekújvár Losonc Losonc Rimaszombat Rimaszombat Poltár Nagykürtös Nagykürtös Kassa (város) Kassa Kassai járás Kassai járás Rozsnyó Rozsnyó Nagyrőce Töketerebes Töketerebes Forrás: M.E.S.A. 10
