Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Peter Pažitny et al.: A déli régiók teljesítőképessége

PETER PAŽITNÝ-KAROL MORVAY-SIMONA ONDRIAŠOVÁ-JAROSLAV KLING A DÉLI RÉGIÓK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE* Kulcsszavak: A lakosság korösszetétele, természetes régiók, a teljesítőképesség mutatói, foglal­koztatottság és munkanélküliség, infrastrüktúra-ellátottság, termelési mutatók és bérek. 1. BEVEZETŐ Az ún. déli régiók teljesítőképességének az utolsó húsz évre visszamenő összevetése min­den elemző számára nagy kihívást jelent. Or­szágunknak s ezen belül az ún. déli régiónak a múlt századbeli viharos történelme geopolitikai szintű vitákra adhat okot, az érintett terület gaz­dasági teljesítőképességének interpretálásakor azonban elsősorban a tényékhez ragaszkodunk. Célunk ugyanis az, hogy Dél-Szlovákia gazda­sági fejlődésének nem politikai, hanem techni­kai elemzését nyújtsuk. Elemzésünk a statisztikai hivatal adatain, valamint egyéb statisztikai felméréseken ala­pul, ennek ellenére olyan problémákkal is meg kell küzdenünk, melyek elemzésünk néhány eredményét kissé torzíthatják. Reméljük, hogy ezt olvasóink megbocsátják nekünk. Elöljáró­ban tehát néhány módszertani megállapítás: A régiók gazdasági teljesítőképességének mérésére a M.E.S.A. 10 elemzői által e célra kifejlesztett speciális RegionView szoftver mó­dosított változatát használjuk. Az inputok defi­niálásakor két kulcsfontosságú tényezőt kell fi­gyelembe vennünk: 1. az új területi-közigazgatási rendszert, 2. az adatok struktúrájában bekövetkezett változásokat. 1996-tól új területi-közigazgatási rendszer van érvényben. A korábbi 38 járásból 79 új já­rás jött létre. Igaz ugyan, hogy e változás a dé­li régiókat nagyobbrészt nem is érintette, egy­két járás esetében a változások lényegesek. A jobb tájékozódás és az adatok időbeli összevet­­hetősége érdekében a történelmileg adott ter­mészetes régiókat vetjük össze. Az általunk használt felosztás a területi-közigazgatási rend­szerre vonatkozó reformkoncepciók közül az ún. „megyei változat” néven ismert, e szerint kulturális-történelmi, gazdasági és társadalmi kapcsolataik alapján Szlovákia területe 16 ter­mészetes régióra oszlik (1. és 2. térkép). Mivel a régi járások alapján nem lehetett a természetes régiókat kialakítani, a régi járások besorolását az egyes természetes régiókba az 1. táblázatban közöljük. A 16 természetes régió közül kiválasztottuk a déli régióként defmiálhatóakat. E jelentés cél­jaira déli régiónak minősítjük azokat, amelyek határosak Magyarországgal (1. térkép), és sta­tisztikailag jelentős számú magyar kisebbségi lakossal rendelkeznek (2. táblázat). Vélemé­nyünk szerint e kritériumoknak leginkább az alábbi hat természetes régió felel meg: 1. Dunamellék-Alsó-Vágmellék, 2. Alsó-Nyitra, 3. Bars, 4. Gömör—Kishont-Nógrád, 5. Kassa-Abaúj, 6. Zemplén. * Jelen tanulmányban a M.E.S.A. 10 alábbi munkáiból származó adatokat használtuk fel: RegionView, RegionPerformance, Slovenský spotrebiteľ na prahu 3. tisícročia (M.E.S.A. 10 Consulting Group, Publiais - Knut - United Consultants).

Next

/
Thumbnails
Contents