Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás

290 Jaroslav Kling lesztési ügynökségek egységes hálózatát, a cél az volt, hogy ezek az ügynökségek lássák el az adott régión belül az intézményi koordinációt. Már a hálózat kialakulásakor feltételezték, hogy a közigazgatási reformfolyamat előreha­ladtával, bizonyos feladat- és hatásköröknek a területi önkormányzatokhoz történő telepítése révén a hálózathoz tartozó ügynökségek a re­gionális programok és projektek kidolgozása­kor az önkormányzatok számára szakmai mű­helyként szolgálnak majd. 10. táblázat A regionális fejlesztési ügynökségek tevé­kenységéhez nyújtott állami dotáció 1994- 2003 között Év A támogatásban részesült ügynökségek száma Pénzbeli támogatás (Sk-ban) 1994 1 1 341 907 1995 1 11 500 000 1996 5 13 161 000 1997 5 12 991 000 1998 7 9 948 000 1999 9 6 630 000 2000 18 10 072 318 2001 18 17 235 000 2002 21 19 380 000 2003 23 Forrás: Az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Mi­nisztériuma A kerületi önkormányzatok létrejöttével és a te­rületfejlesztési feladat- és hatáskörök átadásá­val szükségessé vált a regionális fejlesztési ügynökségek helyzetének és feladatának a szlovákiai területfejlesztés intézményi rendsze­rét tekintetbe vevő újrafogalmazása. Az ügy­nökségek a minisztériumtól a teljesítendő fel­adatokat összesítő szerződés alapján kapják a dotációt. Az e tevékenységek végzésére nyúj­tott támogatás összege 2001-2002-ben a nem kedvezményezett régiókban működő ügynök­ségek részére (a 923/1999. számú kormányha­tározattal jóváhagyott ún. Integrált szociális és területfejlesztési terv értelmében) 540 ezer Sk volt, a kedvezményezett régiókban dolgozó ügynökségek számára pedig 1,2 millió Sk. 2003-ban a regionális fejlesztési ügynökségek által a minisztériumi támogatás fejében vállalt tevékenységek köre elsősorban az előcsatlako­zási és a strukturális alapokat érintő konzultáci­ós szolgáltatásokra, valamint a minisztériumi együttműködésből eredő feladatok ellátására szűkült. A tevékenységi kör szűkülésével pár­huzamosan csökkent a támogatás is: a nem kedvezményezett régióban működő ügynöksé­gek esetében 450 ezer Sk-ra, a kedvezménye­zett régiókban működők esetében pedig 750 ezer Sk-ra (11. táblázat). 4. BEFEJEZÉS Tanulmányunkban arra tettünk kísérletet, hogy a szlovákiai területfejlesztési politikát és a köz­­igazgatási rendszer fejlődését a magyar nemze­tiségű lakosság által lakott területre gyakorolt hatásuk alapján elemezzük. A bevezető részben e lakossági csoport területi és települési elhe­lyezkedését vizsgáltuk. Megállapíthattuk, hogy a magyar kisebbség elsősorban az 1000 lakos­nál kisebb lélekszámú, vidéki jellegű települé­seken (falvakban) él, s az e kisebbség által la­kott területen csak kevés város lakossága ha­ladja meg a húszezret. A vázolt településszer­kezet a térség 1989 előtti fejlesztését elhanya­goló gazdaságpolitika következményeként ki­alakult gazdasági-társadalmi elmaradottsággal társulva olyan mély problémákban nyilvánult meg, amelyekkel e területnek még ma is szem­be kell néznie. Állításunkat alátámasztja az a tény is, hogy az 1989 utáni időszakban egyes járásokra min­den kormányzat regionális fejlesztési politikája kiemelt, bár nem mindig rendszeres figyelmet fordított. Csak a két fő fejlődési centrummal, Pozsonnyal és Kassával közvetlenül határos te­rületek profitálnak előnyös helyzetükből, első­sorban abból, hogy az e városokban dolgozók lakóhelyévé válnak. 1989 után szinte az egész időszak alatt léteztek különböző, az elmaradot­tabb térségek felzárkóztatását elősegítő progra­mok, bár gyakran hiányzott közöttük a koordi­náció. A tanulmányban többek között azt vizs-

Next

/
Thumbnails
Contents