Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Jaroslav King: Régiófejlesztési politika és közigazgatás
Régiófejlesztési politika és közigazgatás 283 szült, s nem vette figyelembe a régiófejlesztésben érintett egyéb szereplőket (önkormányzatok, harmadik szektor, magánszektor). 2000- ben dolgozták ki az új területfejlesztési törvény alapelveit, a törvényt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2001-ben cikkelyezte be (2001. évi 503. sz. tv. a területfejlesztés támogatásáról). Részben tehát teljesült azok kívánsága, akik a területfejlesztés jogi szabályozását sürgették. 2001- ben egyéb, a területfejlesztésre kiható jogi normák is megszülettek. Elsősorban a külföldi beruházások támogatásáról volt szó: ennek értelmében különböző előnyöket élveznek a magas munkanélküliséggel sújtott régiókban befektetni kivánó vállalkozások. A helyi és a regionális gazdaság fejlesztését elősegítő másik intézkedés az ipari parkok létesítésének támogatása volt. 2002- ben Szlovákia lezárta a területfejlesztési politika fejezetet érintő csatlakozási tárgyalásokat, s tovább folytatódtak a regionális fejlesztési politika programdokumentumának, a Nemzeti fejlesztési tervnek a munkálatai, valamint a strukturális alapok fogadásának előkészítése is folyamatban volt. A Nemzeti fejlesztési terv előkészítése a 606/2002. számú kormányhatározatnak megfelelően folyt (a kormányhatározat a Javaslat a Nemzeti fejlesztési terv munkálatainak tartalmi és szervezeti biztosítására című dokumentumra vonatkozott). E határozat értelmében az SZK Építésügyi és Régiófejlesztés Minisztériumának felügyeletével 2002 végéig kellett kidolgozni a Nemzeti fejlesztési tervet. Az érintett minisztériumoknak 2002 november végéig kellett elkészíteniük az ágazati operatív terveket (Gazdaságfejlesztés - a későbbiekben Ipar és szolgáltatások Humán erőforrások; Mezőgazdaság; Vidékfejlesztés és halászat; Természeti környezet; Közlekedés és távközlés) és a regionális operatív tervet (Szlovákia). A Nemzeti fejlesztési terv rövidített változatát 2002. november 15-én küldték meg az Európai Bizottságnak. Az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma 2003. január végén kapta vissza az észrevételezett anyagot. Az Európai Bizottság ajánlásai alapján és a regionális alapokból történő közös finanszírozás okán összevonták a Tennészeti környezet, Közlekedés ágazati, valamint a Regionális operatív programokat. Az így létrejött új operatív program az Alapvető infrastruktúra nevet kapta. A 2003-as évben a területfejlesztési politika területén kifejtett valamennyi tevékenység lényegében arra irányult, hogy az ország felkészüljön az EU-alapok felhasználására, ideértve a megfelelő dokumentumok kidolgozását, a fogadó szervezetek felkészítését és a jogi környezet kialakítását. Miután az EU részéről több esetben is felhívták a figyelmet arra, hogy Szlovákia felkészületlen az uniós regionális eszközök fogadására, s több körben is megvitatásra került a Nemzeti fejlesztési terv, a dokumentumot a kapcsolódó operatív programok végrehajtási anyagával együtt 2003 végén Brüsszel jóváhagyta; a mezőgazdasági és vidékfejlesztési operatív tervet, valamint a Pozsonyi kerület fejlesztési tervét 2004 első negyedévében fogadták el. 3.2. A regionális politika egyes eszközeinek megjelenési formái Dél-Szlovákiában Szlovákia területfejlesztési politikájában - még ha az előcsatlakozási tárgyalások megindításáig nem rendszerűén is - arra törekedett és ma is arra törekszik, hogy csökkenjenek a Szlovákián belül megnyilvánuló regionális különbségek. 1989 után több, a problémás régiókat megcélzó támogatási program valósult meg, mivel azonban ezeket a szakminisztériumok irányították (a gazdasági minisztérium, a mezőgazdasági minisztérium, a környezetvédelmi minisztérium stb.), sem céljaikat, sem hatásukat tekintve rendszerint nem voltak összehangolva. A továbbiakban az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium által felügyelt három programotintézményi szintű, a magánszektorban működő vállalkozások, közszféra -, valamint az e programok révén a magyar nemzetiségű lakosság által lakott területre jutó közvetlen pénzügyi támogatásokat tekintjük át. Az előző részekhez hasonlóan itt is azokat a járásokat vesszük figyelembe, ahol a magyar nemzetiségű lakosság részaránya meghaladja a 10%-ot.