Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Tóth Károly: A magyar intézményrendszer fejlődése
264 Tóth Károly gionális és eurorégiós társulások, amelyek már az Európai Uniós csatlakozásunk utáni időszak követelményeit tartják szem előtt. Egészen új forma ez a szlovákiai magyar intézményrendszeren belül. Az etnicitás azonban ezen belül is érvényesül, hiszen a szlovák-magyar határ nagyon komoly együttműködésre ad lehetőséget, és ezt a szlovákiai magyar szervezetek ki is használják, megfelelő partnerekre találva a magyarországi oldalon. Ugyanakkor komoly elmozdulás is tapasztalható az etnicitás szempontjából. Ezek a kapcsolatok már a közigazgatás szintjén jönnek létre (települési önkormányzatok, megyék/kerületek), amelyek nem pusztán nyelvi/kulturális alapot követnek, hanem egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdasági, szociális és egyéb kérdések. 4.4. Kiadók, folyóiratok és lapok Nem igazán tekinthetők a civil szféra alkotóelemének, hiszen jogi formájukat tekintve (általában kft.-k) teljesen üzleti alapon jöttek létre és működnek. Ugyanakkor szerepüket tekintve a kisebbségi intézményrendszer szerves részét alkotják. A szűkös piacra való tekintettel általában támogatásra szorulnak, és így mind a hazai, mind pedig a külföldi támogatások egyik jelentős célcsoportját alkotják. A kiadók fontos kulturális küldetést is ellátnak, hiszen közvetítik a kulturális termékeket a kisebbségi közösség, a nyelvi közösség és a szakmai nyilvánosság felé. Az elmúlt tizenöt év legfőbb kihívása az volt, hogy a kommunizmusban létrejött „nagy múlttal rendelkező”, illetve a rendszerváltás éveiben újonnan megalapított kiadók milyen ideológiát, üzenetet, profüt tudtak kialakítani, kulturális és etikai értékeket közvetíteni, és - a nem igazán nagy piacon - mennyire voltak képesek egymást kiegészítve megmaradni. 4.5. Állami és önkormányzati intézmények (Múzeumok, könyvtárak, regionális levéltárak kulturális és népművelési központok stb.) Meglehetősen idegen testnek tekintette a szlovákiai magyar intézményrendszer az ún. állami és ma már önkormányzati intézményeket. A magyar intézményrendszer részének azért tekinthetők, mert a magyarlakta területen dolgoznak, gyűjteményeik komoly része a magyar kultúra részét képezik, befogadó/látogató közönségük magyar, és jórészt magyar nemzetiségűek dolgoznak ezekben az intézményekben. Korábban nagyfokú politikai és ideológiai ellenőrzés alatt álltak, 1989 után pedig a túlélés gondjaival elfoglalva tartózkodtak mindenfajta nemzetpolitikai, politikai és ideológiai áramlatoktól. Jelenleg a következő módon oszlanak meg ezek az intézmények az adott régióban: 4.6. Profitorientált kisebbségi gazdasági társulások Érdekes módon a kisebbségi intézményrendszer szerkezetében megjelent a szlovákiai magyar vállalkozó/vállalkozás fogalma. Ez azért érdekes, mert nem szponzorként, hanem adománykérőként jelent meg. 1. táblázat Az állami és önkormányzati intézmények megoszlása a dél-szlovákiai régióban Az intézmény típusa Száma Fenntartója Állami múzeumok 2Szlovák Nemzeti Múzeum Járási múzeumok 9Megyei önkormányzat Települési múzeumok 5Települési önkormányzat Tájházak, néprajzi gyűjtemények 7Települési önkormányzat Regionális levéltárak 12Megyei önkormányzat Nagyobb járási vagy városi könyvtárak 26Települési vagy megyei önkormányzat Forrás: Lám pl László- Simon-Tóth Végh 2003
