Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
220 László Béla A magyar nemzeti közösség részéről negatív változásnak tekinthető, hogy az 1996-ig tartó lendületes országos szintű fejlődéssel nem tudott lépést tartani a magyar nyelvű oktatás. A magyar nemzetiségű diákok közül 1991-től 1996-ig 677-tel, vagyis 28,48%-kal emelkedett a szlovák tannyelvű iskolákba járó diákok száma, viszont csak 478-cal, azaz 10,14%-kal a magyar tannyelvű szakközépiskolát látogató diákok száma. Ez valószínűleg azzal függ öszsze, amit már korábban is jeleztünk, hogy nem kielégítő és az igényeknek nem megfelelő a magyar iskolák szakspecializációjának kínálata. 1996-tól 2002-ig viszont teljes egészében igen nagy mértékű Szlovákiában a szakközépiskolai képzés visszafejlődése. E hét év alatt nemcsak hogy az előbbi fejlődés eredményei teljesen kinullázódtak, hanem 1991-hez viszonyítva már a diákok számának csökkenése is bekövetkezett. Itt szembetűnő az, hogy a diákok számának csökkenését nem követte sem az iskolák, sem az osztályok számának csökkenése. Ez az infláció növekedésén túl növeli a szakközépiskolai képzés anyagi terheit, és a gazdaságos működtetés kérdését hozza felszínre. A populációcsökkenés már elérte a középiskolai oktatást is, de még teljesen nem fedte le. Ezért várható, hogy a jelenlegi szakközépiskolai rendszert a jelzett fejlődési irány teljes átstrukturalizálásra kényszeríti. Itt is azok lehetnek a nyertesek, akik - előre látva a fejlődési folyamatokat - elsőként hajtják végre a szerkezeti modernizációt, nem várva ki a kényszer hatását. Az európai integráció kapcsán a szerkezeti változtatás elvei, irányvonalai mindinkább világosan láthatók, ami megkönnyítheti az indulást. Amint azt az előzőekben már jeleztük, ebben a versenyben, felkészülésben a magyar nyelvű szakközépiskolák „elaludtak”, sőt vesztettek korábbi pozícióikból. Az 1990-től 2002-ig eltelt 13 év adatai - az 1996-ig tartó nagyarányú fejlődéstől eltekintve - azt mutatják, hogy Szlovákiában az azt megelőző időszakhoz képest 51,93%-kal több szakközépiskola működik. A magyar nyelven is oktató ilyen iskolák száma viszont csak 2-vel, vagyis 9,09%-kal nőtt. Érdekes változási tendenciát mutat az osztályok számának alakulása, amely csak 7,03%-kal nőtt Szlovákiában 2002- re, viszont a magyar tannyelvű osztályok száma már 8,54%-kal csökkent. A magyar nemzetiségű diákok számának változásait részletező adatok közlése előtt figyelembe kell venni e diákoknak a korcsoport százalékos arányaiban bekövetkezett csökkenését, ami 1,39%-ot tesz ki (9,63 - 8,24), illetve a 15-19 éves középiskolai korcsoporthoz tartozó magyar nemzetiségű fiatalok számának csökkenését, amely 1990 és 2002 között 13,12%-os volt (42 340 - 36 784 = 5556). Országos méretben ez csak 3890 fős csökkenést mutat, ami 0,88%-ot tesz ki. Ha ezen viszonyítási számadatok tükrében azt vizsgáljuk, hány magyar nemzetiségű diáknak kellene szakközépiskolába járni, akkor a jelzett időszakban 1518 diákkal való csökkenést mutathatunk ki, ami 18,10%-os csökkenésnek felel meg. Szlovákiában a szakközépiskolákat látogató diákok száma 1990 és 2002 között 3729 fővel, azaz 4,28%-kal csökkent. A magyar nemzetiségű diákok számának 1036 fővel való csökkenése ennél lényegesen nagyobb arányú, 14,59%-os. Az utolsó 13 évben a magyar nyelvű szakközépiskolai oktatás terén az előbb részletezett alapstatisztikai adatok szerint nagyarányú viszszafejlődés, tanulói létszámcsökkenés következett be, hiszen a tanulók száma 22,05%-kal (1044 fővel) csökkent. Ugyanilyen nagyságrendű a magyar nyelvű oktatásban részesülő magyar nemzetiségű diákok számának csökkenése (22,57%, 1066). A szlovák tannyelvű iskolákba járó magyar nemzetiségű diákok száma ugyan csak 30-cal, azaz 1,26%-kal nőtt, de az előző, minden tekintetben jelentős csökkenést tekintve ez nagyarányú relatív növekedést jelent. Mindezeket még az ún. hiány elemzése is alátámasztja. A magyar nemzetiségű fiatalok 15-19 éves korcsoportban való szlovákiai részesedésének százalékos arányai szerint számíthatók ki, hány magyar nemzetiségű diáknak kellene szakközépiskolába járni. Az itt mutatkozó hiány megközelítőleg a kilencvenes évek elején, 1993-ra 18,11%-ról felszökött a 37,38%-os maximumra, amelynek további növekedése a magyar nemze
