Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 215 gimnáziumi tanulók több mint 2%-os, az előző időszakhoz képest nagyobb ütemű relatív csökkenése is megfigyelhető. A magyar nemzetiség számára ugyancsak kedvező fejlődésnek számít, hogy 2001-ben mintha megindult volna a gimnáziumi tanulók hiányának csökkenése is. A statisztikai adatok alapján a magyar nemzeti kisebbség részéről ezen két pozitív, kedvező fejlődési jelenségről lehet beszámolni. Az viszont csak a következő években dől el, hogy a szlovák tannyelvű gimnáziumokba járó magyar diákok számának 2000 óta tapasztalt nagyobb ütemü csökkenése, ill. a magyar nemzetiségű tanulók hiányának felgyorsult csökkenése tartós lesz-e. E két fejlődési tendenciát több tényező is előidézhette, többek között Magyarország gondoskodása a határain túli magyarságról, az Európai Unióhoz való együttes csatlakozás után bekövetkező határlazítás és a polgárok számára megnyílt nagyobb mozgáslehetőség, a magyarországi felsőoktatásba való belépés sokkal nagyobb lehetősége. Mindenképpen pozitívan befolyásolhatták az említett fejlődési tendenciák kialakulását a szlovákiai belső társadalmi és politikai változások, amelyek eredményeként az állam kisebbségpolitikája az Európai Uniós szintre emelkedett. D) E két kiemelt, a magyar kisebbség részéről nézve pozitív változások ellenére az utolsó 13 év statisztikai adatainak elemzése alapján - a korábbi évtizedekre is visszatekintve - megállapítható, hogy mind a magyar nemzetiségű fiatalok gimnáziumi képzése, mind a magyar tannyelvű gimnáziumi képzés terén is az országos számadatokhoz viszonyítva az egyik legnagyobb relatív csökkenés és hanyatlás tendenciái mutatkoztak. Mik lehetnek ennek az okai? Talán kezdjük azzal, hogy a gimnáziumi korcsoporton belül fokozatosan csökken a magyar nemzetiségűek aránya, melyet főleg a természetes népszaporulat csökkenése és a növekvő asszimiláció idéz elő. Nagyon fontos a relatív csökkenés szempontjából az is, hogy Szlovákiában 1990 és 2002 között 33 új állami, 45 egyházi és 17 magángimnáziumot alapítottak, összesen 95-öt, a magyar nyelvű oktatást nyújtó gimnáziumok száma viszont ez idő alatt csupán 7-tel (1+5+1) nőtt. Hasonlóak az arányok az új osztályok számának tekintetében is. A magyar nemzeti kisebbségen belül még mindig kisebb az igény a művelődés iránt, a magasabb képzettségi szint elérésének vágya is alacsonyabb, mint az országos viszonylatban tapasztalható. A megélhetési feltételek a magyarok által lakott területeken rosszabbak, mint az ország más területem, a munkanélküliség is magasabb. A megélhetési gondokkal küzdő magyar családok gyakran a kereseti lehetőségek kihasználását részesítik előnyben az iskolai képzéssel szemben. A magyar nemzeti kisebbség nem tudja kellőképpen mobilizálni belső politikai, kulturális, gazdasági tartalékait a magasabb művelődési szint elérése érdekében, nem képes a provinciális érdekeken túl megfogalmazni a magyar nemzeti kisebbség számára létfontosságú országos távlatokat, és képtelen azok megvalósítása érdekében egységesen fellépni. A magyar kisebbségre és annak politikai képviseletére az a feladat vár, hogy időben feltárja a kisebbségi lét szempontjából kedvezőtlen fejlődési tendenciákat, és stratégiákat alkosson azok negatív hatásainak mérséklésére, kivédésére73 (21. táblázat). A Szlovákia és Magyarország között hoszszan elnyúló határ mentén a színvonalas magyarországi középiskolák konkurenciát jelentenek a szlovákiai magyar középiskoláknak. A szlovákiai magyar nemzetiségű tanulók számára a határon túli középfokú tanulmányok folytatására 2004. május 1-je után még jobbak lesznek a feltételek. Ma még nem tudjuk, hogy az elkövetkező években hány szlovákiai magyar tanuló iratkozik be magyarországi középiskolába. A jelenlegi helyzet felmérése azonban jelzés értékű lehet. Ezért a Márai Sándor Alapítvány 2004 őszén 36 határ menti magyarországi gimnáziumtól kért adatokat arról, hány szlovákiai magyar diák tanult az ottani oktatási intézményben az elmúlt években. A körlevélre 19 iskola válaszolt. A beérkezett 19 iskolából 16 iskolában tanultak szlovákiai magyar diákok. Számuk az 1992-ben kimutatott 7-ről a 2003/2004-es tanévre 160-ra nőtt. A diákok többsége (132) négy határ menti város gimná-
