Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 207 kólái hálózatot. Ez gyakran a szülők nemtetszését, kritikáját váltotta ki, amely sokszor nacionalista megnyilvánulásokat is felszínre hozott. Közvetlenül a rendszerváltás előtt az oktatási tárca enyhíteni szerette volna az ennek következtében kialakult feszültséget, és lehetőséget adott arra, hogy az alsóbb szintű állami szervek átértékeljék az iskolák integrációjának kérdését63 azzal, hogy mindenekelőtt a vegyes lakosságú területeken és az adott feltételektől függően újból megnyithatják a bezárt kisiskolákat. Ennek, de a rendszerváltásnak is köszönhetően Szlovákiában öt év alatt közel 180-nal nőtt az alapiskolák száma. A magyar tannyelvű alapiskolák száma ezen folyamatok hatására 20-30-cal emelkedett, amely az országos növekedést arányosan meghaladja. Ennek kedvező hatását támasztják alá a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának a vegyes lakosságú területeken végzett felmérései is 1990-ből és 1993-ból, melyek szerint javult a helyzet olyan értelemben, hogy a gyermekeknek nagyobb lehetőségük van lakhelyükön anyanyelvi iskolába járni.64 A magyar megkérdezettek 77%-a ilyen irányú pozitív választ adott 1990-ben, és a pozitívan válaszolók száma 1993-ban már 85%-ot tett ki. Érdekességként megemlítjük, hogy a válaszadók szerint a magyar tannyelvű alapiskolai oktatás lehetőségei még mindig rosszabbak, mint a szlovák tannyelvű oktatásé, mivel a szlovák válaszadók 90%-a, ill. 92%-a ítélte meg pozitívan az anyanyelven folyó oktatás elérhetőségét. Az alapiskolai oktatás statisztikai adatainak az elemzésénél figyelembe kell venni azt, hogy kötelező iskolákról van szó, és azt is, hogy Szlovákiában az 1990-es évek második felében egy évfolyammal bővült a kötelező alapiskolai képzés. Az osztályok és a tanulók számának ebből következő növekedésétől tehát el lehet tekinteni. A) Először az alapiskolák hálózatának sűrűségét, vagyis az alapiskolák számát vizsgáljuk az összlakosság számához viszonyítva a népszámlálási években. így például 1991-ben 2149 magyar nemzetiségű lakosra jut egy magyar tannyelvű alapiskola. Ha ehhez hozzávesszük a szlovák-magyar (vegyes) tannyelvű iskolákat is, akkor 1943 magyar nemzetiségű lakosra jut egy olyan alapiskola, ahol magyar nyelven is lehet tanulni. Országos viszonylatban 2184 lakosra, a szlovák nemzetiségűek esetében 2138 lakosra jut egy szlovák tannyelvű alapiskola, míg a vegyes iskolákat is hozzávéve ez a szám 2109- re alakult 1991-ben (16. táblázat). Amíg az egy alapiskolára eső lakosok száma 2001-re Szlovákiában, de a szlovák nemzetiségű lakosok esetében is 50-60 fővel nőtt (kb. 2,5%), addig az egy iskolára eső magyar nemzetiségű lakosok száma 162, ill. 190 fővel (7,5, ill. 9,7%) csökkent. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a lakosok számához viszonyítva a magyar nemzetiségűek számára megfelelő számban állnak rendelkezésre magyar tannyelvű alapiskolák, sőt 2001-ben már kevesebb magyar lakosra jut egy iskola, mint országos viszonylatban vagy akár a szlovák nemzetiségűek esetében. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Az árnyalt értékeléshez ugyanis ezt ki kellene egészíteni az alapiskolák területi elhelyezésének sűrűségi mutatóival, ill. azzal, mennyire tudják a szórványterületeken lakó szülők anyanyelvi alapiskolába járatni gyermeküket. Az iskolai oktatás minden szintjén azonban az elmondottak mellett nagyon lényeges az oktatás színvonala, a minőségi iskolák kialakításához szükséges feltételek megteremtése. En-16. táblázat Az alapiskolák sűrűségének számadatai65 Egy alapiskolára eső lakosok száma Szlovákiában SZT SZT+V MT MT+V 1991 2 184 2 138 2 109 2 149 1 943 2001 2 236 2 199 2 162 1 987 1 753 SZT - szlovák tannyelvű, MT - magyar tannyelvű, SZT+V - szlovák + vegyes tannyelvű, MT + V - magyar + vegyes tannyelvű
