Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 203 pasztaiható kedvező fejlődési, felzárkózási folyamatok nem folytatódtak, sőt sok területen lényeges visszafejlődés történt. Ha abból indulunk ki, hogy a társadalmi demokratizálódás keretein belül a szlovákiai magyarság is a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb mértékben alakíthatja, formálhatja saját sorsát, akkor az elmondottakból arra következtethetünk, hogy nem élt ezekkel a lehetőségekkel, nem tudta mozgósítani az identitástudatát, művelődését befolyásoló modernizációs tartalékait. Végezetül a népszámlálási adatok alapján közöljük a szlovákiai magyar nemzetiségűek számának a szlovákiai statisztikai adatokhoz viszonyított százalékos arányszámait — a népszámlálási időpontok közti évekre is betartva az egyenletes elosztás elvét (14. táblázat). A 14. táblázatban a 2002-re és 2003-ra vonatkozó százalékos számadatok az előző 10 év évközi értékének egyenletes arányú folyamatos továbbvitelén alapuló becslések, amelyek pontossága csak a 2011-ben esedékes népszámlálás számadatai alapján valószínűsíthetők. Ezekhez a százalékos számadatokhoz viszonyítva fogjuk a szlovákiai magyarság iskolai oktatásának elemzését elvégezni. 2.2.2. Óvodák A kilencvenes években a szlovákiai magyarság arra kényszerült, hogy a kormányzattal szemben megvédje az anyanyelvi iskolai oktatását. Ebben az időszakban az óvodai nevelés kérdése mintha az iskolai képzés árnyékába került volna. Talán még most, a magyar iskolák léte veszélyeztetésének elmúlását követő öt év után sem került az óvodai nevelés a szlovákiai magyar politikai és szakmai társadalom figyelmébe az őt megillető súllyal, jóllehet a magyar nevelési nyelvű óvodákba járó gyermekek száma lap vetően meghatározza a magyar tannyelvű iskolákba járó tanulók számát. A szlovák nevelési nyelvű óvodákba járó magyar nemzetiségű gyermekek túlnyomó többségét ugyanis szlovák tannyelvű iskolákba íratják be a szülők. Az asszimiláció egyik nagyon lényeges kezdeti szakasza tehát már az óvodai nevelés időszakára tehető. Minden nemzeti kisebbség létének, identitásának, nyelvének, kultúrájának megtartása szempontjából kulcsfontosságú az anyanyelvi nevelés. Az óvodai nevelés jelentőségét az anyanyelv szerepe mellett még az iskolai oktatásra való felkészülés, az ún. beiskolázás fontossága is növeli. Ebből a szempontból a szlovákiai magyar nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésben való részesülését a statisztikai adatok alapján kedvezően lehet megítélni, hiszen több magyar nemzetiségű gyermek részesül óvodai nevelésben, mint azt a korcsoport arányai indokolnák. Ez az 1990-ben kimutatott számbeli többlet (2233) 1999-re gyakorlatilag a nullára csökkent, de ezt követően újból emelkedő tendenciát mutat (15. táblázat). A statisztikai adatok alapján tehát a magyar nemzetiségű gyermekek óvodai nevelése országos viszonylatban még mindig jó helyzetben van. Az említett többlet csökkenését azonban az 1990-es évhez képest 2002-re bizonyos visszafejlődésként kell értelmezni. Az említett többlet (2002-ben 514) 2000 utáni folyamatos növekedésének nyilván több oka is van (a magyar nemzetiség érdekeivel szembenálló kormánypolitika megszűnése, a kedvezménytörvény, de más társadalmi, szociológiai okok is), de ezek feltárása ilyen irányú kutatásokat igényel. Most pedig térjünk rá a magyar nyelvű óvodai nevelésre! Szlovákiában lényegesen csökken az újszülött gyermekek száma. Az óvodás korcsoport (0-4) esetében a népszámlálási adatok szerint ez 30,5%-os csökkenést eredményezett 1991 és 2001 között. Ugyanebben az időszakban a magyar nemzetiségű gyermekek esetében ez a csökkenés 38,0%-ot tesz ki. A rendszerváltást követően fokozatosan csökken az óvodákba járó gyermekek száma. Ezt nemcsak a populáció csökkenésével, hanem főleg a munkanélküli nők számának növekedésével lehet magyarázni. Nézzük most meg részleteiben az óvodák, óvodai gyermekcsoportok és óvodás gyermekek számának csökkenését 1990 és 2002 között! Országos viszonylatban ezt a csökkenést rendre a következő statisztikai adatok fejezik ki: 790 (19,63%), 1772 (19,06%) és 65211
