Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 199 b) amelyekben az óraterv által megszabott terjedelemben és a tanterv által kijelölt tartalom szerint némely tantárgyat saját nyelvükön és némely tantárgyat államnyelven oktatnak, miközben a (2) szakasz a) betű alatt felsorolt tantárgyakat, ha benne vannak az óratervben, államnyelven oktatják, c) amelyekben saját nyelvüket oktatják. Ez a törvényjavaslat még az 1993-as javaslatnál is rosszabb, mivel nem engedélyezi a teljesen anyanyelvi iskolákat a nemzeti kisebbségek számára, ami ellentétes az alkotmány 34. cikk (2) a) bekezdésével, amely kimondja a nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok nyelvükön történő műveltséghez való jogát. Valójában a javasolt iskolák mindhárom formája alternatív, csak a b) alatt meghatározott iskola alternatívabb az a)-nál, a c) pedig a b)-nél. Addig az alternatív iskolák minisztériumi rendelettel történő bevezetésének a tiltakozások mellett még volt alkotmányos és törvényes akadálya is. A törvényjavaslat elfogadásával viszont megteremtődtek volna a törvényes feltételek a csak alternatív iskolák létrehozására. A törvénymódosítást végül is a parlament nem fogadta el. A szlovákiai magyarság egész története során iskoláiban kétnyelvű bizonyítványokat kaptak a tanulók. Az 1995-ben elfogadott államnyelvről szóló törvény 4. § (3) bekezdése szerint „a teljes pedagógiai dokumentáció vezetése államnyelven történik”.54 Erre hivatkozva a minisztérium 1997-ben betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, amely újabb tiltakozásokat váltott ki, hiszen ugyanezen törvény 1. § (4) bekezdése szerint „Jelen törvény nem szabályozza a nemzetiségi kisebbségek és az etnikai csoportok nyelvének használatát. E nyelvek használatát külön törvények szabályozzák.” Ebben az esetben azonban a szlovákiai magyar ellenállás már nem volt olyan egységes, mint korábban. A magyar tannyelvű iskolák többségében kiadták az egynyelvű bizonyítványokat. Az egynyelvű bizonyítványok kiadását megtagadó igazgatók közül többet leváltottak. A leváltott igazgatók mellett csak két helyen, Búcson és Bátorkeszin jött létre markáns tiltakozó ellenállás. Varga Lajos és Novák Ferenc igazgatói tisztségébe történő visszahelyezéséért öszszefogtak a szülők, a pedagógusok, s kiállt mellettük az önkormányzat is. A kétnyelvű bizonyítványok ügye csak a kormányváltás után, 1999- ben rendeződött megnyugtatóan, de mindennek a mai napig van egy rendezetlen esete, mégpedig Agócs Béla nádszegi tanár ügye, aki nem volt hajlandó csak államnyelven kitölteni a tanulók bizonyítványát, ezért konfliktusba került az igazgatóval és feletteseivel, ami végül is a pedagógus sajnálatos elbocsátásához vezetett. Mindez már a kétnyelvű bizonyítványok újraengedélyezése után történt. (Agócs Béla 2001. május 9- én öngyilkosságot követett el.) A jogfosztottság éveitől eltekintve a szlovákiai magyarságnak az utolsó tíz évben kellett talán legtöbbet küzdenie anyanyelvi iskoláinak megmentéséért. Ez sikerült is. E tíz év küzdelme azonban mély nyomokat hagyott, és sebeket is ejtett. A magyar nemzeti kisebbség iskolai képzésének tendenciái az utolsó tíz évben nagyon lehangoló képet tárnak elénk. 2.1.4. Hogyan tovább? Az 1998-as szlovákiai parlamenti választások eredményeként október 30-án megalakult kormánykoalíció tagja lett a Magyar Koalíció Pártja is. A kompromisszumok kényszere miatt kénytelen volt lemondani néhány fontos politikai céljáról. Az oktatásügy terén azonban a legfőbb választási ígéretét sikerült beépítenie a kormányprogramba. így gyorsan sikerül megváltoztatni, ill. eltörölni a magyar iskolákat, a magyar nyelvű oktatást sújtó korábbi kormányzati, ill. törvényes rendelkezéseket, és már 1999-ben újból kétnyelvű a teljes pedagógiai dokumentáció, kétnyelvüek a bizonyítványok, az oktatási minisztériumban főosztályt kapott a nemzeti kisebbségek oktatásügye. Némileg rendeződött a középiskolai felvételi vizsgák nyelve, és egyéb intézkedések is születtek, amelyek teljesen megszüntetik a magyar tannyelvű iskolákkal szemben alkalmazott sokszor diszkriminatív hatalmi intézkedéseket. A magyar nyelvű oktatás teljesen egyenrangú, megbecsült részévé vált a szlovákiai iskolarendszernek.
