Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 185 Az 1960-as alkotmány alapján elfogadott új, 186/1960. számú oktatási törvény 29. §-a legalizálja először a magyar iskolákat azzal, hogy kimondja: a magyar, az ukrán, a lengyel nemzetiségű gyermekek részére alapított iskolákban az oktatás nyelve a nemzetiségek nyelve. Ez a jogi helyzet gyakorlatilag a mai napig fennáll. A második világháború után magyar nevelési nyelvű óvodák az 1950/1951-es tanévben jöttek létre először. Akkor a 142 óvoda 151 gyermekcsoportjába 4985 gyermek járt. Ez Szlovákiában az óvodákba beíratott gyermekek 7,24%-át jelentette, ami nagyon jó eredménynek számított.9 Az 1953/1954-es tanévben a magyar óvodák száma 262, benne az osztályok száma 280, a beíratott gyermekek száma 7626, és ez az összes szlovákiai óvodák 12,67%-át adta. A magyar nevelési nyelvű óvodákba járó gyermekek aránya 1957-ben kulminált: akkor az összes óvodás gyermek 13,06%-át a magyar gyermekek képezték. Ettől kezdve fokozatos csökkenés tanúi vagyunk. A magyar nevelési nyelvű óvodákba beíratott gyermekek száma ugyan fokozatosan nőtt, de sokkal kisebb ütemben, mint amilyenre a szlovákiai mutatókból arányosan következtethetnénk. 1966-ban ez az arány már csak 10,34%, 1976-ban 7,63%, 1983-ban 6,25% (2. táblázat).10 A statisztikai kimutatások rendszerint nem tartalmazzák az óvodás gyermekek nemzetiségi megoszlását. Azokból a kimutatásokból azonban, amelyek ilyen adatot tartalmaznak, nagyon lehangoló kép tárul elénk. Míg 1970- ben az óvodába járó magyar nemzetiségű gyermekek közül 2539 látogatott szlovák nevelési nyelvű óvodát, ami 17,74%-ot tett ki, addig 1979-ben számuk már 6111, s ez a magyar nemzetiségű óvodás gyermekek 29,30%-ának felel meg11 (2. táblázat). A táblázatban a magyar nemzetiség szempontjából egy pozitív jelenségre is felfigyelhetünk. A hetvenes években a korcsoport arányaihoz képest lényegesen magasabb a magyar nemzetiségű óvodás gyermekek száma. Ezen évek visszafejlődésének bizonyítéka, hogy ez a kedvező állapot 1980-ra csaknem teljesen megszűnt. A nyolcvanas években újból elkezdődött egy pozitív fejlődési folyamat, amelynek következményeként 1991-re a magyar nemzetiségű óvodás gyermekek számának többlete immár 2120-ra nőtt. A második világháború után először 1948- ban nyílhattak meg újból a magyar tannyelvű alapiskolai osztályok, először a szlovák iskolák kötelékében. Az 1948/1949-es tanévben 154 magyar tannyelvű osztály nyílt meg, és az 1949/1950-es tanévre ez 319 osztályra bővült. Az 1950/1951-es tanévben 613 magyar tannyelvű nemzeti iskola és középiskola jött létre 1232 osztállyal, amelybe 45 497 tanuló iratkozott át. Már 1950-ben az összes alapiskolás tanulók 8,18%-a magyar tannyelvű iskolába járt. 1958-ban a magyar tannyelvű alapiskolák tanulói az összes alapiskolás tanulók 10,43%-át képezték, vagyis ebben az időben járt szlovák tannyelvű alapiskolába a magyar nemzetiségű tanulók legkisebb hányada, mégpedig 10,07%-a (3. táblázat). A számok azt mutatják, hogy a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években lényeges változások álltak be a magyar alapiskolák helyzetében. Ezek nem mindig a magyar iskolák ellen hozott döntések következményei, hanem gyakran az általános oktatáspolitikai rendelkezésekből adódó következmények, amelyek az egész szlovákiai alapiskolai rendszert sújtották. Ezek közé lehet sorolni a kilencéves alapiskolák integrációját szorgalmazó, az 1953-as oktatási törvény hatályba lépése óta napirenden tartott törekvéseket.13 A szlovákiai magyar alapiskolák hálózatát legjobban az iskolák 1970 és 1985 közötti megszüntetése sújtotta. Szlovákiában ez alatt az idő alatt 1503 alapiskola szűnt meg, s ebből 226 volt magyar tannyelvű. Szlovákiában tehát megszűnt az alapiskolák 39,2%-a, köztük a magyar iskolák 46,12%-a.14 A megszüntetett alapiskolák 15,03%-a magyar tannyelvű volt. Ha összevetjük az 1958-as és az 1985-ös év adatait, akkor azt tapasztaljuk, hogy az alapiskolák hálózatának több hullámban zajló csökkentése sokkal jobban sújtotta a magyar tannyelvű iskolákat, hiszen ezen időszak alatt 298 (562-264) magyar alapiskola szűnt meg, vagyis az összes magyar tannyelvű iskola 53,02%-a.
