Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
172 Gyurgyík László 8. ábra A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság ötéves korcsoportjainak változása Szlovákiában 1991-2001(%) 5-45 gának, torzulásának, hanem a nemzetváltási folyamatoknak a következménye. Ha a korábbi két évtized adatait is hasonló módon megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar népesség korcsoportok szerinti fogyatkozása a kilencvenes években volt a legnagyobb mértékű. A fogyatkozás hasonló lefolyású, de kisebb mértékű volt a hetvenes években. A nyolcvanas években viszont a csökkenés sokkal kisebb mértékű volt, egyes korcsoportok lélekszáma a 10 év alatt még növekedett is, azaz egyfajta (átmeneti jellegű) disszimiláció következett be a magyarság javára ezeknél a korcsoportoknál.31 A grafikonon (8. ábra) a 10-14 évesek képezik (2001-ben) a legfiatalabb korosztályt. Azoknak az adatai, akik a két cenzus közti időszakban születtek, nincsenek a grafikonon feltüntetve, mivel csak az utolsó népszámlálás alkalmával lettek először megszámlálva. Az egyes korcsoportokhoz tartozók korábbi adata - a korspecifikus születések száma - a népmozgalmi statisztikából származik. (Azaz itt két különböző módszerrel felvett adat összevetésére kerül sor.) Ezért a 0-9 évesek adatait külön megvizsgáltuk, s azt tapasztaltuk, hogy az eltérés még nagyobb, mint a népszámlálási kohorszok (évjáratok) esetében. A magyar 0-4 éves népesség száma 10,3%-kal, az 5-9 éveseké 15,6%-kal volt alacsonyabb a 2001-es cenzus alkalmával, mint a születések száma az anyakönyvi adatok alapján. Szlovákia népességén belül a 0-9 évesek száma 2,3%-kal csökkent.32 Az eddig elemzett magyarságfogyást kiváltó összetevők mintegy 10 ezer fős csökkenést eredményeztek (ebből 2 ezer főt a népmozgalmi folyamatok okozták, 3,5 ezer főt a - becsült - rejtett migráció, 4,5 ezer főt az ismeretlen nemzetiségűekből a magyar nemzetiségűekre jutó rész okozta), de ezt még további, jelenlegi ismereteink szerint nem számszerűsíthető tényezők hatása is kiegészíti (lásd a 13.1. fejezet A. 2. pontját). Ily módon az aszszimilációs folyamatok a 47 ezres fogyatkozáshoz mintegy 37 ezer fővel járultak hozzá. Ennél az értéknél a hasonulási folyamatok hozadéka nagy valószínűséggel alacsonyabb, te-
