Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 167 rozta és ma is meghatározza a magyar családok jelentős hányadának életmódját. A statisztikai kimutatások nem rögzítik a teljes külső vándormozgalmat. A rendszerváltás előtti évtizedek külső (nemzetközi) vándormozgalmát a közzétett statisztikák csak részben világítják meg. Nem tartalmazzák az ország területét illegálisan elhagyók számát, ezek a korábbi rendszerben féltve őrzött titkosított adatoknak minősültek. 1992-ig bezárólag Csehszlovákia és az egykori csehszlovák statisztikai kimutatások külön tüntették fel a Csehország és Szlovákia közötti, valamint a külföldre irányuló vándormozgalmat. Csehszlovákia felbomlásáig a Szlovákiából Csehországba (vagy fordított irányba) költözők nem voltak kivándorlók a szó teljes értelmében, hiszen az átköltözők ugyanazon szövetségi államban maradtak, s adminisztratív korlátozások nélkül visszaköltözhettek korábbi lakóhelyükre. A szlovákiai magyar nemzetiségűek külső mechanikus népmozgalmára vonatkozó adatokat az 1980-as évektől tekintjük át. A Csehországba évente kivándorló (átköltöző) magyar nemzetiségűek száma többnyire 400 és 500 között mozgott, a nyolcvanas és kilencvenes években átlagosan 457 fő költözött át Csehországba. A (Csehországból) bevándorlók száma 240 és 400 között ingadozott, átlagosan 293 fő volt. A kivándorlók száma minden évben magasabb volt a bevándorlókénál, a legmagasabb kivándorlási többletet 1988-ban mutatták ki (253 fő), a legalacsonyabbat 1990-ben (53 fő). (A Csehországba történő kivándorlás - átköltözés - nagyon sok esetben nem jelentett végleges áttelepülési, többnyire munkahelyi, illetve családi okokra volt visszavezethető, s gyakran ezek megszűntével visszaköltözés következett be.) A nyolcvanas években a Csehország irányába zajló vándormozgalom következtében a szlovákiai magyarok lélekszáma több mint 1,5 ezer fővel csökkent. A nemzetközi vándormozgalom a magyar lakosság viszonylatában alacsony volt, az évente kivándorlók száma az 1980-as években átlagban 90 körül, a bevándorló magyarok száma 50 körül mozgott. Az 1989-es fordulatot követő időszakban megnyíltak a határok mindkét irányban, nemcsak a (cseh)szlovák állampolgárok utazhattak szabadabban külföldre, de a (Cseh)Szlovákiába irányuló migráció is kevesebb akadályba ütközött.24 A Csehszlovákia szétválását követő időszakban a statisztikailag követhető migrációs folyamatok iránya módosult: többen költöztek be Szlovákiába, mint ahányan elhagyták az országot. Az 1990-es évek elején mindkét irányban kimutatott magasabb migráció még továbbra is főleg a Csehország és Szlovákia közti mechanikus népmozgásokkal magyarázható. A csehek és szlovákok közös állama felbomlásának évében (1992-ben) a távozók száma kulminál, az ezt követő évben pedig a bevándorlók száma éri el a legmagasabb értéket. Úgy tűnik, hogy a távozók zöme már a közös állam konfirmált felbomlásának évében távozott, míg a Csehországból érkezők nagy része a csehszlovák intézményrendszer felszámolását kővetően tért vissza Szlovákiába. 1995-től a bevándorlók száma lényegesen nem változott, 2-3 ezer fő között mozgott, a távozók száma viszont emelkedett, 2001-ben és 2002-ben meghaladta az 1000 főt. A vándorlási különbözet - az 1992-es évet kivéve - pozitív, de a migrációs nyereség évről évre kis mértékben csökken (7. ábra). A magyar nemzetiségű lakosság migrációs folyamatai hasonló lefolyásúak, mint az összlakosság körében. A kimutatott migrációs folyamatok nagyságrendjei jelentős mértékben alacsonyabbak. A magyarok között is a legnagyobb számú vándorlás a felbomlás évében volt kimutatható, azonban a mindkét irányban mozgók száma 500 körül mozgott. A kilencvenes évek folyamán végig, kivéve az 1992-es esztendőt, a magyarok migrációs szaldója is pozitív. A külföldről bevándorlók száma az 1992-őt követő években fokozatosan csökkent, 1995-ben még meghaladta a 100-at, 2000 tájékán 50 körül mozgott. A bevándorlók száma a kilencvenes évek második felében 30 körül mozgott, a vándorlásból származó nyereség pedig folyamatosan csökkent, 1995-ben még
