Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
162 Gyurgyík László későbbi kezdőpont választása megbízhatóbb összevetéseket eredményez.20 1955 és 1991 között a magyar válások száma 4,8-szorosára, ugyanezen időszakban országosan 5,1-szeresére nőtt. A 4. ábra is nem túl jelentős különbségeket mutat ki a magyar és a szlovákiai válási arányszámok között. Mindenesetre nem járunk túl messze a valóságtól, ha az 1990-es évek magyar nyers válási arányszámait az országos értékek körülire becsüljük, az ettől való eltérés valószínűleg nem nagyobb 1-2 tized ezrelékpontnál. A 100 házasságkötésre jutó válások száma a válási statisztika jellemző és igen gyakran használt, „közkedvelt” mutatója. Kifejezi, hogy a felbontott házasságok az adott évben megkötött házasságok hány százalékát teszik ki. Az ábra adatai szinte exponenciális folyamatként mutatják a válással végződő házasságkötések arányának növekedését az 1950-es években kimutatott 5-8%-ról a 2000 utáni évek 40%-ot meghaladó értékeiig. (Tekintetbe kell vennünk, hogy az 1990-es évek adatai torzítottak, az utolsó évtizedben megnőtt a házassági kapcsolaton kívül együtt élők száma, azaz a lakosság növekvő része nem köt formálisan házasságot. Ily módon a házasságot kötők aránya kisebb a ténylegesen együtt élőknél. Másrészt a házasságon kívüli együtt élők párkapcsolatai kevésbé stabilak.) Az 1980-as évek elejéig a 100 házasságkötésre jutó válások aránya a magyarok körében alacsonyabb volt, mint a szlovákiai arány. A nyolcvanas években a mutató értéke a magyarok körében meghaladta a szlovákiai adatokat. Mivel a magyar népesség elöregedettebb, ezzel párhuzamosan kisebb a házasságkötési korba lépők aránya, ezért feltehető, hogy a kilencvenes években a 100 házasságra jutó válások száma a magyarok körében magasabb lehetett, mint a szlovákiai értékek (4. ábra). 10. A SZÜLETÉSEK ÉS HALÁLOZÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A magyar nemzetiségű lakosság szaporodása a népszámlálási és a népmozgalmi statisztikák szerint is némileg alacsonyabb a szlovákiai átlagnál. Az újszülöttek nemzetiségét a (cseh)szlovák népmozgalmi statisztika az anya nemzetisége szerint, illetve a szülők által közösen meghatározott nemzetiség szerint tünteti fel.21 A születési mozgalom alakulása a lakosság lélekszámának alakulását hosszú távra, távlatilag határozza meg, a halandóság mértéke rövidebb időszak alatt jelentősebben nem változik (eltekintve a háborúk és a természeti katasztrófák okozta veszteségektől), ezért csak kisebb mértékben befolyásolja a népesség számának alakulását. Az évente született gyermekek száma Szlovákiában az utóbbi évtizedek során igencsak változó volt. (1950-től napjainkig két alkalommal érte el a maximumot, 1952-ben és 1979- ben, azóta fokozatosan csökken a szlovákiai születések száma.) Az ötvenes évek első felében a születések száma megközelítette (ill. két évben el is érte) a 100 ezret, az évtized második felében a születések száma csökkent, mélypontja 1968-ban következett be (76 ezer), majd a hetvenes években újból növekedett az élve született gyermekek száma. 1978-1979-ben elérte a maximumot (100 ezer a születések száma). Azóta a születések száma csökken. 1989-ben a születések száma alig haladta meg a 80 ezret, s az 1989-es fordulatot követően a születések száma korábban nem tapasztalt mértékű mélyrepülése figyelhető meg: 1994-ben 70 ezer alá, 1997-ben 60 ezer alá esett. 2002-ben alig haladta meg az 51 ezer főt. A magyar nemzetiségűnek bejegyzett gyermekeknél bizonyos fáziseltolódással hasonló hullámzás mutatható ki. A magyar születések száma az ötvenes évek elején - a magyar származású anyák közül sokan szlováknak vallották magukat - viszonylag alacsony. A születések száma az évtized során később több évben is meghaladja a 10 ezret, majd az 1968-as mélypont (7868 fő) után - a szlovákiai születési mozgalomtól eltérően mintegy 5 évvel korábban - 1974-ben éri el a legmagasabb értéket (10 130 fő). A hetvenes évek második felétől a magyar születések száma folyamatosan csökken: 1981-ben a magyar születések száma már
