Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 149 következtében) csak nehezen vagy egyáltalán nem hasonlíthatók össze a korábbi évtizedek adataival.14 Magyarlakta járásoknak az 1000 főnél több magyart számláló járásokat minősítjük. A Csehszlovák Köztársaság felbomlását követően létrejött Szlovák Köztársaságban 1996-ban olyan közigazgatási elrendezés lépett érvénybe, amely még a korábbinál is határozottabban igyekezett hangsúlyozni az ország nemzetállami jellegét. Ennek a célzatos közigazgatási reformnak a keretében több mint kétszeresére emelkedett a szlovákiai járások száma. Az 1996 előtti időszakban évtizedeken keresztül 13 járás és a 2 nagyváros (Pozsony, Kassa) minősült magyarlakta területnek. Az 1996 óta érvényes közigazgatási beosztás a korábbinál nagyobb számú közigazgatási területre „terítette szét” a szlovákiai magyarságot. Vizsgálatunkban Pozsony és Kassa város területét nem bontjuk járásokra - Pozsony 5, Kassa 4 járásra tagolódik -, a két várost egyegy egységként kezeljük. Ily módon Szlovákia 79 járása helyett 72 közigazgatási egység szintjén vizsgálódunk. A 72 egységből 18-ban haladja meg a magyarok száma az 1000 főt, 15 járásban haladja meg a magyar lakosság aránya a 10%-ot, többségben továbbra is két járásban (a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban) van a magyarság. A korábbi Rimaszombati járás egy részének elcsatolásával létrehozott Nagyrőcei járásba került jelentős számú magyar, hasonlóan a Nagymihályi járáshoz csatolták a korábbi Tőketerebesi járás egy tömbben élő magyarságának egy részét. A magyarlakta járások által behatárolt területen élő népesség száma 1991 és 2001 között kis mértékben (9286 fővel, azaz 0,4%-kal, 2 135 338 főről 2 144 624 főre) emelkedett, a magyar népesség száma viszont jelentős mértékben, 46 027 fővel, 26,3%-ról 24%-ra (560 709 főről 514 682 főre) csökkent. A szlovák nemzetiségűek száma 28 053 fővel, 70,4%ról 71,4%-ra (1 531 599 főről 1 503 546 főre), a romák száma 9837 fővel (28 853 főről 38 690 főre) emelkedett. Emelkedett a ruszinok (1236 főről 2248 főre) és az ukránok száma is (2132 főről 2781 főre). Ezzel szemben nem elhanyagolhatóan csökkent a csehek száma ( 18 990 főről 13 238 főre). Valamennyi magyarlakta járás területén 1991-ben (amennyiben Pozsonyt és Kassát egy-egy egységként kezeljük) a magyarok aránya meghaladta a 10 ezer főt. 2001-re a Nagyrőcei és a Kassai járásban a magyarok száma már ez alá az érték alá csökkent. Míg az állandó népesség száma a járások többségében nőtt, valamennyi járásban csökkent a magyarok száma (5. táblázat). A magyar népesség fogyatkozása jelentős mértékben a járások területén élő magyarok arányával van fordított arányban. A magyar többségű vagy jelentős mértékben magyarlakta járásokban a csökkenés kisebb (Dunaszerdahelyi járás [83,3%] -1,7%, Komáromi járás [69,1%] -4,9%, Rimaszombati járás [41,3%] -5,7%, Galántai járás [38,6%] -4,6%), mint a kisebb arányban magyarlakta járásokban, városokban (Pozsony [3,8%] -19,0%, Kassa [3,8%] -16,9%, Nyitrai járás [6,7%] -16,4%). (Szögletes zárójelben a járásokban élő magyarok arányát, ezt követően a csökkenés arányát tüntetjük fel.) Ugyanakkor regionális eltérésekre a rendelkezésre álló adatokból nem következtethetünk. 4. KORÖSSZETÉTEL - KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁS Szlovákia lakossága az utóbbi évtizedekben az elöregedés jeleit mutatja. 1970 és 1991 között a lakosság átlagéletkora 31,7 évről 33,6 évre, 2001-ben 36,1 évre nőtt. A magyar lakosság elöregedése előrehaladottabb, mint az összlakosságé. 1970-ben a magyar lakosság átlagéletkora 34 év volt, ez 2,3 évvel, 1991-ben 36,2 év volt, ez 2,6 évvel, 2001-ben 39,0 év volt, ez 2,9 évvel volt magasabb Szlovákia lakónépességénél.15 Szlovákia lakosságának biológiai korcsoportok szerinti megoszlása jelentős mértékben módosult: a gyermekkorúak (0-14 évesek) száma (1 313 961-ről 1 015 493-ra) 298 468-cal, részaránya 24,9%-ról 18,9%-ra csökkent. A felnőtt korúak (15-59 évesek) száma (3 177 510-ről-3 487 171-re) 309 661-gyel,
