Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
146 Gyurgyík László 1. szórványjellegűnek azokat a településeket tekintjük, ahol a magyar népesség aránya 10%-nál kevesebb, de eléri a 100 főt; 2. magyar kisebbségűnek a 10—50% közötti magyar részarányú településeket tekintjük. A magyar többségű települések két alcsoportját különböztetjük meg: 3. mérsékelt magyar többségűnek azokat a településeket minősítjük, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja az 50%-ot, de nem éri el a 80%-ot; 4. erős magyar többségűnek pedig azokat a helységeket, ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya meghaladja a 80%-ot.9 A magyarlakta településeknek a korábbi évtizedekben egyik meghatározó jellemzője volt, hogy a magyar többségű települések aránya megközelítette a 80%-ot, s az erős magyar többségű települések aránya is 50% körüli volt, ezzel szemben a szórványjellegű települések száma elenyészően csekély volt.10 A kilencvenes években a szlovákiai magyarság etnikai térszerkezete jelentős mértékben megváltozott. A magyar többségű települések aránya érzékelhetően csökkent (78,1%-ról 74,4%-ra), de a legnagyobb változás az erős magyar többségű településeknél mutatkozik: 56 helységgel, 10 százalékponttal (49,2%-ról 39,2%-ra) csökkent az ebbe a típusba sorolható települések száma. Ezzel szemben a magyar kisebbségei települések száma jelentősen (91-ről 116-ra) emelkedett (1. táblázat). Ily módon az erős magyar többségű községek mintegy egyötödében esett a magyar lakosok aránya 80% alá. A szórványjellegű települések száma csökkent, mivel a korábban 100- nál több magyart számláló városokban a magyar népesség száma ezen alsó határ alá esett. A korábbi évtizedekben a magyarlakta helységek és a magyar népesség megoszlása településtípusok szerint hasonló volt. A magyar népesség legnagyobb tömegben a magyar többségű - ezen belül is az erős magyar többségű - településeken, s legkisebb számban a szórványjellegű településeken élt. Ebben a vonatkozásban is a kilencvenes években jelentős változásra került sor. A magyar többségű településeken élő magyarok aránya kis mértékben (78,1%-ról 77,1%-ra) csökkent, azonban igen nagy mértékben apadt az erős magyar többségű településeken élők aránya (45,0%-ról 34,7%-ra) és száma (253 296-ról 178 111-re). A magyar kisebbségű településeken élők aránya érzékelhetően (14,8% - 16,6%-ra) emelkedett (2. táblázat). Magyarlakta városoknak az 1000 magyar lakosnál több vagy 10%-nál magasabb magyar arányú helységeket minősítjük, mivel a városi népesség esetében nagyobb számú közösségek meglétét tételezzük fel11 (3. táblázat). 2001-ben 27 olyan város volt Szlovákiában, melyekben legalább 1000 lakos vallotta magát magyar nemzetiségűnek (3. táblázat). 14 városban volt 50%-nál magasabb a magyar lakosság részaránya. 1991-hez viszonyítva egy várossal csökkent a legalább ezer főt számláló magyar városok száma (a Nagykürtösön élő magyarok száma 1000 fő alá esett.) Módosult a városokban élő magyarok aránya is: az erős magyar többségű városok száma 4-ről 2-re esett vissza. 2001-ben 4 városban élt tízezernél több magyar 1. táblázat A magyarlakta települések etnikai jellegének változása (1991, 2001) A magyarok aránya a településeken (a települések etnikai jellege) 1991 2001 Helységek száma %Helységek száma % 10%-nál kevesebb, de több mint 100 fo 30 5,4 25 4,5 10-50% 91 16,5 116 21,1 50-80% 160 28,9 194 35,2 80% fölött 272 49,2 216 39,2 Összesen 553100,0 551100,0
