Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Hamberger Judit: A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban
HAMBERGER JUDIT r r r A MAGYAR KOALÍCIÓ PARTJA A SZLOVÁK KORMÁNYBAN Kulcsszavak: Az MKP a szlovák kormányban, ellentétek a kormánykoalícióban, vita a mezőgazdasági tárcával, a kisebbségi nyelvhasználati törvény körüli vita, közigazgatási reform, a nevesitetlen földek kérdése, magyar egyetem, magyar püspökség. 1. ELŐZMÉNYEK Az 1998-as kormányváltás olyan fordulat volt Szlovákiában, amely nemcsak az ország politikai irányváltása miatt jelentett mérföldkövet a szlovák bel- és külpolitikában, hanem azért is, mert a magyarokkal szemben komplexusokkal, olykor fóbiával megterhelt szlovák társadalom elitjének demokratikusabb része kormányzati pozícióhoz juttatta a magyar kisebbség politikai képviselőjét, a Magyar Koalíció Pártját (MKP). Ezt ráadásul a 2002. szeptemberi parlamenti választások után újra megismételte.1 Ennek többféle magyarázata lehetséges. Az egyik az, hogy a szlovák politikai elit és társadalom nagyobbik része felismerte politikai érdekeit; a másik az, hogy leküzdötték magukban a magyarkomplexust, és elfogadták a magyarokat az országos politika formálóiként. Az előbbi feltételezi, hogy a szlovákok politikailag, az utóbbi pedig, hogy társadalomlélektanilag érettebbé váltak. A magyarokkal való szoros vagy laza együttműködés szükségessége ugyanis az 1990-es években, különösen pedig Szlovákia önálló állammá válása (1993. január 1.) után félelmet váltott ki a szlovákok körében. Ez a félelem a szlovák-magyar viszony olyan problémáiból táplálkozott (és táplálkozik), amelyek a szlovák-magyar alapszerződés elfogadása ellenére tovább hatnak a szlovák (és magyar) társadalomban. A kölcsönös bizalmatlanságon és gyanakváson alapuló problémák lényege magyar oldalon az asszimilációtól, szlovák oldalon pedig a magyarlakta területek elvesztésétől való félelem. A szlovák-magyar viszonyban a magyarok kormányzatba való bevonása rendkívüli esemény volt, hiszen az 1990-es évek magyarkomplexustól befolyásolt szlovák politika bővelkedett magyarellenes lépésekben. Elsősorban azok a törvények tartoznak ide, amelyek úgy szabályoztak problémákat, hogy általuk a magyar nemzetiségű állampolgárok hátrányos helyzetbe kerültek. Ilyenek: a csehszlovák restitúciós törvény (1990); a szlovák alkotmány preambuluma, amely a szlovák nemzet államaként határozza meg Szlovákiát, a kisebbségeket pedig másodrangúakként kezeli; a két nyelvtörvény (1990, 1995), az oktatáspolitikát és a kultúrpolitikát, a regionális szintű állami és közigazgatást befolyásoló törvények és rendeletek. A három Mečiar-kormányzat idején (1990-1998) a szlovákiai magyarok politikai képviselői nehéz helyzetbe kerültek, mert magyarságuk miatt a parlamenti ellenzéken belül is ellenzékbe szorultak. Nemcsak a magyarellenes kormányzati politikával, hanem a demokratikus szlovák ellenzék politikusainak magyarellenességével és komplexusával is meg kellett (és meg kell) küzdeniük. Közöttük együttműködésre - lassú folyamat eredményeként - csak 1997 második felétől került sor. Az 1997 decemberében aláírt ellenzéki (Mečiar-ellenes) együttműködési szerződéssel előkészítették a választások utáni együttműködés lehetőségét is. Az együttműködés fejében a magyarok olyan kompromisszumokat vállaltak, amelyek később a koalíciós szerződésbe és a kormányprogramba is bekerültek.
