Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)

Az 1913-as gyűjtés

127. (67.) 97. (235) Cifraszűröm szögre van akasztva, Hozd ki rózsám, akaszd a nyakamba! A zsebébe acél, kova, tapló, Van benne egy százforintos bankó! 128. (68.) 97. (235) Vót szeretőm tizenhárom, Tíz elhagyott, maradt három. Kettő megcsalt, maradt még egy, Azt az egyet, csuhajja, én csalom meg! 129. (69.) 98. (236) Csillag, csillag, jaj de régen bujdosol! Nem láttad-é az én rózsám valahol? Láttam biz én, ott ült a más ölébe, Kék nefelejcs virág vót a kezébe! 130. (70.) 98. (236) Nincsen annyi tenger csillag az égen, Mint ahányszor eszembe jutsz te nékem. Erdő sem hoz annyi ezer levelet, Mint ahányszor emlegetlek tégedet! 131. (71.) 98. (236) Zúg a vihar, ordft a szél, szétűzi a felleget,66 De még nagyobb bánat nyomja az én árva szívemet! Seperje el ez a vihar, seperje el e világot örökre, Úgyis minden reménységem, boldogságom régen el van temetve. 66 Kétszer szerepel ez a versszak a gyűjteményben, lásd a 141. második strófáját. Lázár Péter is beazonosította, és jelezte így: a 81-ikhez tartozik. Azonos sorkezdetű, de más szövegű vál­tozat a 335. 75

Next

/
Thumbnails
Contents