Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)
Az 1914-es gyűjtés
Öreg: Hogy kell azt, fiam? Angyal: Az Atyának és Fiúnak és Szent Istennek nevében. Amen! Öreg, kezével keresztvetés módjára: Tyúkhús, libahús, egy szép kalács az öregbe belecsúsz! Angyal: Nem úgy, nem, hanem az Atyának... stb. Öreg: Atyának, Fiúnak -, zárd be ajtót, mer félek! Angyal: Vessen kend, öreg, keresztet!- Megegyem a zó'd gyepet?- Ne egye meg a zó'd gyepet, de vessen kend keresztet!- Megegyem a perecet?- Ejnye mán no, vessen kend öreg keresztet! Öreg: Hát hogy kell? Angyal megmutatja: Atyának stb. Öreg jól csinálja: Atyának... stb. - Jól van, fiam? Angyal: Jól! Most az öreg a betlehemre mutatva: Micsoda ócska mennyország ez? Angyalok: Betlehem! Öreg hátrálva: Jaj, de félek! Angyalok megfogják és bátorítják, hogy ne féljen. Öreg: Hát az a kondor szőrű? Angyalok: Bárány! Öreg: Jaj, de félek! Angyal: Ne féljen kend, öreg! Öreg: Hát ami a fejét mozgatja? Angyal: Szamár! Öreg: Jaj, de félek! Angyal: Ne féljen kend, öreg! Öreg: Hát ami a jászolyba fekszik? Angyal: Jézuska. Öreg: Őt imádjuk! Mindnyájan éneklik: Üdvözlégy, áldott Messiás, Pásztorok Pásztora, Ki a menynek és a földnek teremtő szent Ura! Ezt imádjuk, mi is áldjuk, Lábaidhoz borulunk! Alle alleluja! Ezzel vége. Az öreg most kér: egy kis bajuszpedrőre. A pálinkára mondja: Te, pálinka, te tettél engem koldussá. Feleségem rongyossá. Azér mars az áristomba! Isten éltessen mindnyájunkat! Ezzel tovább adja a pálinkás üveget sorba, és így szól: Igyatok, fiaim! Midőn már mindnyájan ittak, kifelé indulnak és éneklik: Isten áldjon jó gazda, Eressz minket utunkra. Tenmagadra a házadra Szálljon Isten áldása! 178
