Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)
Az 1914-es gyűjtés
408. (129.) 49. Édesanyám, mind kend annak az oka, Hogy a babámtól én így el vagyok tiltva. Tiltva vagyok, mint pohárba a virág, Árva vagyok, nem süt rám a napsugár! 409. (130.) 50. Lakodalom van a mi utcánkba, Ide hangzik a muzsika, lárma. Hivatalos vagyok oda én is, Nem mennék, ha szászor hQnának is! A menyasszony megy az esküvőre, Koszorúját teszi a fejére. Forgatja a karikagyűrőjét, Sajnálja a régi szeretőjét. Este vitték a menyasszony ágyát, Elvesztették a nyoszolya lábát. Addig asszony, nem fekszel az ágyba, Míg meg nem lesz a nyoszolya lába! Meg van mán a nyoszolya négy lába, Gyere asszony, feküdj fel az ágyra, Gyere asszony, feküdj fel az ágyra, Csókolj meg hát hajnalhasadtára! 410. (131.) 51. Édesanyám, csak azér szid engemet, Szolgalegény minek szeret engemet? Édesanyám, jó szolgát szeretni, Szolgalegényt jó boldoggá tenni! 411. (132.) 51. Kútágas gémestül, Leszakadt vedrestül. Felmásztam a fára egy almáér, Meghasad a szívem a babámér! 151
