Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)

Az 1914-es gyűjtés

375.

(96.)

36.

Elmehetsz mán, kisjány, a templomba,

Szép a híred mán az egész faluba.

Beleülhetsz a legelső székbe,

Elhervad a virág a kezedbe.

376.

(97.)

36.

Ha csakugyan nem tanálok szeretőt,

Fçszàntatom a tárkányi temetőt.

Vetek bele tçjes szekfű rezedát,

A szeretőm mással éli világát.

377.

(98.)

37.

Végigmegyek a tárkányi főutcán,

Két ódalról piros alma hullik rám.

Egyik édes, de a másik keserű,

Vigyázz rózsám, gyalázatba ne kerülj!

378.

(99.)

37.

Haragusznak rám a tárkányi jányok,

Hogy én mindég fejér ruhába járok.

Kit gyászőjak, nincs mán nékem szeretőm,

Hervassza a nagytárkányi temető.

379.

(100.)

37.

Porzik a tárkányi utca,

Ha én végigmegyek rajta.

Nyílik a babám ajtaja,

Ha én kopogtatok rajta.

Nyisd ki babám, ablakidat,

Hagy mondjam el panaszimat.

Nyisd ki babám, mind a kettőt,

Én vagyok a te szeretőd.

Nyisd ki babám, mind a hármat,

Csókolom a pici szádat!

143