Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)
Az 1914-es gyűjtés
Kar feleli: Váljék egészségedre! Mindenkire rákerül így a sor, és kötelessége mindenkinek kiinni az elébe szabott pohár bort. így aztán könnyen le lehet a talpukról ütni a társaság tagjait. A tárkányi tanító segélyével készítettem a kottát. 281. (2.) Vöt mán nékem rossz kedvem is, Mér ne lenne jó is?! Vót mán nékem száz forintom, Mért ne lenne most is?! Húzd rá cigány, azt a kutya-kutyafádat, Húzd el az én régi jó nótámat! 282. (3.) Jaj, de szépen harangoznak... Jaj, de szépen harangoznak, harangoznak, temetnek,105 A tárkányi de híres lányok mély gyászba öltöztek. Bárcsak engem temetnének a rózsám melléje, Hagy hullna rám a rozmaring gyöngyharmatos levele! Édesanyám sokat intett, sokat intett a jóra, Hogy ne menjek este későn a faluba. De én aztat meg nem teszem széles e világér, Hogy én este lefeküdjek, meghalok a babámér! 283. (4.) Búzaföldön... Búzaföldön, dűlőúton megy a lány, Barna legény lépeget az oldalán. Amint mennek, mendegélnek, ici pici nyúl, Búzaföldön, az árnyékban félve meglapúl. Barna kisjány, jaj, de régen késérlek, Ülj le hozzám, ne húzódj el, ha kérlek! De a lányka nem szól semmit, csak irul-pirul, Két nagy fülét hegyezi az ici-pici nyúl. 6. 7. 8. 105 Szövege az 1913-as gyűjtésben is szerepel, lásd 92. 121